4395/02

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   MÓDER kontra MAGYARORSZÁG   (4395/02 sz. kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2004. október 5.   Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   MÓDER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A Móder kontra Magyarország ügyben,   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként   tartott ülésén, melynek tagjai voltak:   J.-P. COSTA, elnök   A.B. BAKA,   L. LOUCAIDES,   C. BÎRSAN,   K. JUNGWIERT,   M. UGREKHELIDZE,   A. MULARONI, bírák   és S. DOLLÉ, a Szekció hivatalvezetője   2004. szeptember 14-én zárt ülésen tartott tanácskozás után;   az akkor elfogadott alábbi határozatot hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (4395/02.   sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló   egyezmény (az “Egyezmény”) 34. cikke alapján Móder Istvánné (a   “kérelmező”) magyar állampolgár 2001. április 20-án terjesztett a Bíróság   elé.   2. A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az   Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára képviselte.   3. 2003. május 30-án a Bíróság arról határozott, hogy közli az eljárás   elhúzódásával kapcsolatos panaszt a Kormánnyal. Az Egyezmény 29. cikke   3. bekezdésének rendelkezései alapján úgy határozott, hogy a kérelem   érdemét és elfogadhatóságát együtt vizsgálja.   A TÉNYEK   1. A kérelmező 1952-ben született és Budapesten él.   2. Egy örökösödési jogvitával összefüggésben két pert indítottak a   kérelmező ellen.   3. 1990. július 2-án J.F.J. pert indított a kérelmező ellen a Budapesti   XVIII.-XIX. Kerületi Bíróság előtt, melyben a kérelmező örökösi jogállását   támadta. 1993. november 10-én a Kerületi Bíróság elutasította a keresetet.   4. 1990. július 12-én T.K.-né pert indított J.F.J., F.J. és a kérelmező   ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt.   5. 1990. szeptember 4-én a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott és felhívta   a feleket, hogy terjesszék elő indítványaikat.   MÓDER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   6. 1990. október 26-án és december 12-én a Kerületi Bíróság tárgyalást   tartott. A tárgyaláson néhány peres fél nem jelent meg, mivel a Kerületi   Bíróság nem szabályszerűen idézte őket. Az 1991. február 8-ra kitűzött   tárgyalás időpontját a Bíróság módosította.   7. 1991. április 10-én és június 20-án a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott.   A június 20-i tárgyaláson felfüggesztette az eljárást a XVIII.-XIX. Kerületi   Bíróság előtt folyamatban lévő per befejezéséig. Ebben a perben a Bíróság   1992. november 24-én tárgyalást tartott. 1993. május 27-én a Kerületi   Bíróság szakértőt rendelt ki. 1993. november 10-én a bíróság elutasította a   felperes keresetét. Az ítélet 1994. április 15-én jogerőssé vált.   8. A felperes kérelmére 1994. október 13-án a Pesti Központi Kerületi   Bíróság folytatta az eljárást. Ezt követően új bírót jelöltek ki az ügy   tárgyalására.   9. 1995. január 24-én a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott. A tárgyaláson   a felperes J.F.J. és F.J. tekintetében visszavonta keresetét.   10. 1995. május 18-án a Kerületi Bíróság megszüntette az eljárást J.F.J.   és F.J. vonatkozásában, s a kérelmezőt további iratok előterjesztésére hívta   fel.   11. 1995. október 26-án a Kerületi Bíróság ítéletet hirdetett és részben   helyt adott a felperes keresetének. A kérelmező fellebbezett.   12. 1996. június 20-án a Fővárosi Bíróság tárgyalást tartott és ítéletet   hozott, amelyet 1996. június 27-én hirdetett ki. Részben hatályon kívül   helyezte a Kerületi Bíróság határozatát, s az ügyet visszautalta az elsőfokú   bíróság elé.   13. A folytatódó eljárásban 1997. január 30-án, február 28-án, június 24-   én és november 18-án a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott. Ezt követően   újabb bírót jelöltek ki az ügy tárgyalására. 1998. január 30-án a Kerületi   Bíróság három tanút hallgatott meg.   14. 1998. július 22-én a Kerületi Bíróság ingatlanszakértő kirendeléséről   határozott. Ezt követően ismét újabb bírót jelöltek ki a per tárgyalására.   1999. június 23-án a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott.   15. 1999. július 1-én a Kerületi Bíróság ítéletet hirdetett. A kérelmező   fellebbezett. A fellebbezési eljárásban a 2000. február 10-re és július 6-ra   tervezett tárgyalásokat az egyik bíró betegsége miatt más időpontokra   kellett kitűzni.   16. 2000. május 16-án és október 26-án a Fővárosi Bíróság tárgyalást   tartott. Az október 26-i tárgyaláson ítéletet hozott, amelyet 2000. november   2-án hirdetett ki.   MÓDER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A JOG   I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS   MEGSÉRTÉSE   17. A kérelmező panaszolta, hogy a per hossza összeegyeztethetetlen az   Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében lefektetett “ésszerű idő”   követelményével. A 6. cikk 1. bekezdésének releváns része kimondja:   “Mindenkinek joga van arra, hogy...bíróság ...ésszerű időn belül... hozzon   határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”   21. A Kormány vitatta a panaszt.   22. A figyelembe veendő időszak csak 1992. november 5-én kezdődött,   amikor az egyéni panasz jogának Magyarország általi elismerése hatályba   lépett. Az azóta eltelt idő ésszerű voltának megítéléséhez azonban   figyelembe kell venni az eljárás ezen időpontbeli állapotát is. Ekkorra a két   eljárás már két éve és egy hónapja, illetve két éve és három hete   folyamatban volt.   A szóban forgó időszakok 1993. november 10-én, illetve 2000.   november 2-án zárultak le. Ilyen módon egy évig, illetve nyolc évig   tartottak.   A. Elfogadhatóság   18. Amennyiben feltételezzük, hogy a kérelmező külön panaszt tett a   Budapest XVIII.-XIX. Kerületi Bíróság előtt lefolytatott eljárás hossza   tekintetében, akkor a Bíróság észrevételezi, hogy az eljárás 1993. november   10-én lezárult. A kérelmező azonban csak 2001. április 20-án, vagyis hat   hónapnál később terjesztette elő kérelmét.   Ebből következik, hogy a kérelemnek ez a része a 35. cikk 1.   bekezdésében foglalt hat hónapos határidőn túl került előterjesztésre, ezért   ezt a részt az Egyezmény 35. cikkének 4. bekezdése alapján el kell utasítani.   A Bíróság úgy találja, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt   indított eljárás hosszával kapcsolatos panasz nem nyilvánvalóan   megalapozatlan az Egyezmény 35. cikkének 3. bekezdése értelmében.   Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem elfogadhatatlan.   Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.   MÓDER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   B. Érdem   24. A Bíróság emlékeztet arra, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát   az eset egyedi körülményeinek fényében, a Bíróság esetjogában kidolgozott   kritériumok figyelembe vételével kell megítélni, különös tekintettel az eset   bonyolultságára, a kérelmező és a releváns hatóságok magatartására és arra,   hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára (ld. Frydlender v. France   [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).   25. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. cikke 1.   bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló   kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).   26. Az előterjesztett anyagokat megvizsgálva a Bíróság megállapítja,   hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy érvet, amely arra   késztetné a Bíróságot, hogy a jelen ügyben eltérő következtetésre jusson. A   kérdéssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a Bíróság megállapítja, hogy a   jelen ügyben az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű   idő” követelményének.   Ennek megfelelően a 6. cikk 1. bekezdését megsértették.   II. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA   27. Az Egyezmény 41. cikke kimondja:   “Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését   állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz   lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”   A. Károk   28. A kérelmező 8.500 euró összegű nem vagyoni kártérítést kért.   29. A Kormány túlzottnak találta a kérelmező igényét.   19. A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett.   Méltányossági alapon ítélve 6.500 eurót ítél meg ilyen címen.   B. Költségek és kiadások   20. A kérelmező 50 eurót kért a Bíróság előtti eljárás miatt felmerült   költségek és kiadások megtérítésére.   21. A Kormány nem nyilvánított külön véleményt ezzel kapcsolatban.   22. A Bíróság úgy véli, hogy a kért összeget teljes mértékben meg kell   ítélni.   MÓDER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   C. Késedelmi kamat   34. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az   Európai Központi Bank marginális hitelkamatán kell alapulnia, s ahhoz   további három százalékpontot kell hozzáadni.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Elfogadhatóvá nyilvánítja a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt indított   eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt, a panasz többi részét pedig   elfogadhatatlannak nyilvánítja;   2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését   megsértették;   3. Megállapítja:   (a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három   hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése   szerint véglegessé válik, a kérelmező nem vagyoni kárának   megtérítéseként 6.500 eurót (hatezerötszáz euró), a költségek és kiadások   megtérítésére 50 eurót (ötven euró), és az ezen összeget terhelő adók   összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a   kifizetéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;   (b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés   időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank   marginális kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot   kell fizetni a fenti összeg után;   4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további követeléseit   egyhangúlag elutasítja.   Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2004. október 5-én a   Bíróság eljárási szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.   S. DOLLÉ   hivatalvezető   J.-P. COSTA   elnök