442/03
WyrokETPCz2006-04-04ECLI:CE:ECHR:2006:0404JUD000044203
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość dwóch postępowań cywilnych w sprawie podziału majątku i sporu administracyjnego naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał przypomniał, że rozsądność długości postępowania należy oceniać w świetle okoliczności konkretnej sprawy, biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego, zachowanie właściwych władz oraz znaczenie przedmiotu sporu dla skarżącego. Stwierdził, że w przypadku pierwszego postępowania, trwającego ponad dziesięć lat na jednym szczeblu, oraz drugiego, trwającego prawie osiem lat na trzech szczeblach, długość była nadmierna. Wobec braku przekonujących argumentów ze strony Rządu, Trybunał uznał, że postępowania nie spełniały wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji.Stan faktyczny
Skarżący, Magyar Lajos, wszczął dwa postępowania cywilne na Węgrzech. Pierwsze postępowanie, dotyczące podziału wspólnego majątku po rozwodzie, rozpoczęło się 11 marca 1996 roku przed Sądem Rejonowym Centralnego Pesztu i wciąż trwało w momencie wydania wyroku ETPCz, trwając ponad 10 lat na jednym szczeblu. Drugie postępowanie, dotyczące legalności decyzji administracyjnej o niezapłaconych składkach na ubezpieczenie społeczne, rozpoczęło się 23 maja 1997 roku przed Sądem Rejonowym Centralnego Pesztu i zakończyło się 14 kwietnia 2005 roku po rozpatrzeniu przez trzy instancje sądowe, trwając 7 lat i 11 miesięcy.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowań za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne; stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji; zasądza na rzecz skarżącego 8 000 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 500 EUR tytułem kosztów i wydatków; oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
MAGYAR v. HUNGARY (No. 2) JUDGMENT
M�SODIK SZEKCI�
MAGYAR kontra MAGYARORSZ�G (2. sz.) �GY (442/03 sz. K�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2006. �prilis 4.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
2
MAGYAR v. HUNGARY (No. 2) JUDGMENT
A Magyar kontra Magyarorsz�g �gyben,
az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
J.-P. COSTA, Eln�k A.B. BAKA, R. T�RMEN, K. JUNGWIERT, M. UGREKHELIDZE, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet
2006. m�rcius 14-�n tartott z�rt �l�s�n az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (442/03 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Magyar Lajos (a "k�relmez") 2002. november 12-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t, az Igazs�g�gyi Miniszt�rium Helyettes �llamtitk�ra k�pviselte.
3. 2005. j�nius 29-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt az alperes Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1937-ben sz�letett �s Budapesten �l.
MAGYAR v. HUNGARY (No. 2) JUDGMENT
A. Az els elj�r�s
5. 1996. m�rcius 11-�n a k�relmez k�z�s tulajdon megsz�ntet�se ir�nti pert ind�tott a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g eltt azon ingatlan vonatkoz�s�ban, amely a k�relmez �s elv�lt feles�ge k�z�s tulajdon�ban �llt.
6. Az ezt k�vet � 1997. m�rcius 27-�n, j�nius 12-�n, j�nius 29-�n, okt�ber 21-�n �s 1998. m�jus 26-�n tartott � t�rgyal�sokon a k�relmez kiterjesztette kerteset�t a h�zass�gi k�z�s vagyonhoz tartoz� egy�b vagyont�rgyakra is. A b�r�s�g ism�telten felh�vta a k�relmezt kereset�nek pontos�t�s�ra.
7. 1998. okt�ber 22-�n a Ker�leti B�r�s�g felf�ggesztette az elj�r�st az egyik �rintett ingatlannal kapcsolatos kisaj�t�t�si elj�r�s befejezd�s�ig.
8. A k�relmez elj�r�sjogi fellebbez�se nyom�n 1999. janu�r 14-�n a Fv�rosi B�r�s�g elrendelte az elj�r�s folytat�s�t. Ezt k�veten 1999. szeptember 9-�n, valamint 2000. janu�r 6-�n �s �prilis 11-�n a b�r�s�g t�rgyal�sokat tartott. Az �prilis 11-i t�rgyal�son a Ker�leti B�r�s�g �rt�kbecsl szak�rtt rendelt ki. A szak�rt 2000. augusztus 1-�n terjesztette el jelent�s�t.
9. 2000. szeptember 12-�n valamint 2001. janu�r 9-�n �s okt�ber 4-�n a b�r�s�g tov�bbi t�rgyal�sokat tartott. 2002. janu�r 25-�n �jabb �rt�kbecsl szak�rt kirendel�s�re ker�lt sor.
10. A b�r�s�g 2003. febru�r 12-�n �s november 26-�n, 2003. m�rcius 20�n �s j�lius 10-�n, 2004. m�rcius 9-�n, j�lius 24-�n �s november 4-�n, tov�bb� 2005. janu�r 4-�n �s �prilis 14-�n t�rgyal�sokat tartott. Az �prilis 14-i t�rgyal�son a b�r�s�g ism�telten kereset�nek pontos�t�s�ra h�vta fel a k�relmezt.
11. Az elj�r�s m�g folyamatban van.
B. M�sodik elj�r�s
12. 1997. m�jus 23-�n a Fv�rosi �s Pest Megyei Eg�szs�gbiztos�t�si P�nzt�r fizet�si meghagy�s kibocs�t�s�t k�rte a k�relmez ellen az �ltala be nem fizetett t�rsadalombiztos�t�si hozz�j�rul�s vonatkoz�s�ban. Ezt k�veten a k�relmez pert ind�tott a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�gon, amelyben a k�zigazgat�si hat�rozat t�rv�nyess�g�t vitatta.
13. 1999. m�jus 3-�n a b�r�s�g �szrev�telezte, hogy jogszab�ly-v�ltoz�s folyt�n az alperes hely�be az Ad�hat�s�g l�pett. 2000. janu�r 11-�n a Fv�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez elj�r�sjogi fellebbez�s�t. A k�relmez fel�lvizsg�lat ir�nti k�relmet terjesztett a Legfelsbb B�r�s�g el�, amelyet 2000. szeptember 27-�n visszavont.
14. A b�r�s�g 2001. m�rcius 28-�n �s december 5-�n t�rgyal�sokat tartott. 2002. �prilis 5-�n k�nyvszak�rt kirendel�s�re ker�lt sor, aki 2002. augusztus 28-�n terjesztette el szakv�lem�ny�t.
4
MAGYAR v. HUNGARY (No. 2) JUDGMENT
15. 2002. okt�ber 2-�n �s november 28-�n tov�bbi t�rgyal�sokra ker�lt sor.
16. 2003. janu�r 22-�n a Ker�leti B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t azzal, hogy a fizet�si meghagy�s t�rv�nyes volt.
17. 2003. �prilis 11-�n a k�relmez fellebbezett. 18. 2004. janu�r 26-�n a Fv�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fellebbez�s�t. 19. 2005. �prilis 14-�n a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fel�lvizsg�lati k�relm�t.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
20. A k�relmez azt panaszolta, hogy mindk�t elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy... b�r�s�g... �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..."
21. A Korm�ny vitatta a panaszt. 22. Az els elj�r�sban a figyelembe veend idszak 1996 m�rcius�ban kezdd�tt. �gy tnik, hogy a per jelenleg is folyamatban van, mivel a B�r�s�g nem kapott ellent�tes �rtelm t�j�koztat�st. Ilyen m�don egyetlen b�r�s�gi szinten m�r t�z �ve tart. 23. A m�sodik �gyben a figyelembe veend idszak 1997 m�jus�ban kezdd�tt �s 2005. �prilis 14-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten h�t �ve �s tizenegy h�napja tart.
MAGYAR v. HUNGARY (No. 2) JUDGMENT
A. Elfogadhat�s�g
24. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
25. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
26. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
27. Az elterjesztett anyagot megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY ELS KIEG�SZ�T JEGYZK�NYVE 1. CIKK�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
28. A k�relmez azt is panaszolta, hogy a hazai b�r�s�gok hat�rozatai t�vesek. Az Egyezm�ny 6. �s 13. Cikk�re, valamint az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�re t�maszkodott.
29. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy az els elj�r�s m�g folyamatban van. Ez�rt az ezen �ggyel kapcsolatos panaszok id elttiek, s ezeket az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. �-ai alapj�n el kell utas�tani.
30. A m�sodik elj�r�st illeten a B�r�s�g �gy v�li: az �gy iratai alapj�n nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok a 6. Cikket megs�rtve elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s m�s m�don tisztess�gtelen lett volna. Tov�bb�, a hat�sk�rrel rendelkez hat�s�g t�rsadalombiztos�t�si hozz�j�rul�s befizet�s�t elrendel hat�rozat�t helyben hagy�, az �nk�nyess�g minden jel�tl mentes elj�r�sban meghozott b�r�s�gi �t�letek nem tekinthetk a
6
MAGYAR v. HUNGARY (No. 2) JUDGMENT
k�relmez sz�m�ra az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n biztos�tott jog s�relm�t jelent, tulajdont�l val� megfoszt�snak. Ebbl k�vetkezen a k�relemnek ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan a 35. Cikk 3. � szerinti �rtelemben, �s a k�relem ezen r�sz�t az Egyezm�ny 35. Cikke 4. � alapj�n el kell utas�tani.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
31. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
1. Az els elj�r�s tekintet�ben vagyoni k�r c�m�n a k�relmez h�rom olyan ingatlan tulajdonjog�t k�vetelte, amely az �gyben szerepelt; elmaradt haszon megt�r�t�sek�nt 1996. �prilis 1-tl kezdden havi 135.000 forintot1; az elvesztett ing� dolgok�rt 500.000 forintot2; nem vagyoni k�rk�nt pedig 6 milli� forintot3 k�vetelt.
2. A m�sodik elj�r�s tekintet�ben vagyoni k�r c�m�n a k�relmez 1987. j�lius 1-tl kezdden havi 150.000 forint4 k�rt�r�t�st, nem vagyoni k�rk�nt pedig 3.2 milli� forintot5 k�vetelt.
34. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 35. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �sszesen 8.000 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. Kb. 538 eur� � EUR � 2 Kb. 1.995 EUR 3 Kb. 23.940 EUR 4 Kb. 598 EUR 5 Kb. 12.768 EUR
MAGYAR v. HUNGARY (No. 2) JUDGMENT
B. K�lts�gek �s kiad�sok
36. A k�relmez a k�t elj�r�s tekintet�ben tov�bbi 1.368.000 forintot1, illetve 1.071.000 forintot2 k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re.
37. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 38. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g ilyen c�men 500 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek az �gyv�d �ltal nem k�pviselt k�relmez sz�m�ra.
C. K�sedelmi kamat
39. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�sok t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlannak nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja:
(a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 8.000 eur�t (nyolcezer eur�), k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 500 eur�t (�tsz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell
1 Kb. 5.458 EUR 2 Kb. 4.272 EUR
8
MAGYAR v. HUNGARY (No. 2) JUDGMENT
kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skor alkalmazott �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val;
(b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, az �r�sos �rtes�t�s a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. szab�lya 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen 2006. �prilis 4-�n ker�lt kik�ld�sre.
J.P. COSTA Eln�k
S. DOLL� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło