44378/05

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� DAR�CZY kontra MAGYARORSZ�G �GY (44378/05. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2008. j�lius 1. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. DAR�CZY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Dar�czy kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, Iil Karaka, b�r�k, �s Sally Doll�, Hivatalvezet, 2008. j�nius 10-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (44378/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Dar�czy Tibor Ipolyn� (a "k�relmez") 2005. december 5-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezt K�d�r A. Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") K�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. A k�relmez azt �ll�totta, hogy h�zass�gi nev�nek jogszab�lyon alapul� megv�ltoztat�sa megs�rtette az Egyezm�ny 8. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben sz�m�ra biztos�tott, csal�di �s mag�n�lethez val� jogot. 4. 2007. j�lius 9-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK I. AZ �GY K�R�LM�NYEI 5. A k�relmez, Dar�czy Tibor Ipolyn�, magyar �llampolg�r, aki 1933-ban sz�letett �s Budapesten �l. DAR�CZY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A. Az �gy k�r�lm�nyei 6. A felek elterjeszt�sei alapj�n az �gy t�nyei a k�vetkezk�ppen �sszegezhetk. 7. 1950-ben a k�relmez h�zass�got k�t�tt Dar�czy Tibor Ipollyal. Az 1786/1927. sz. sz�let�si anyak�nyvi kivonat szerint Dar�czy �r sz�let�s�nek pillanat�t�l fogva jogosult volt a fent eml�tett k�t ut�n�v visel�s�re1. A f�rj "Dar�czy Tibor" form�ban �rta al� a h�zass�gi anyak�nyvi bejegyz�st. A k�relmez �gy d�nt�tt, hogy h�zass�gi n�vk�nt f�rje nev�t a f�rj els ut�nev�hez (Tibor) illesztett "-n�" h�zass�gra utal� told�ssal viseli. A Magyarorsz�gon sz�les k�rben elterjedt szok�s szerint a f�rj m�g hivatalos kontextusban is csak els ut�nev�t haszn�lta. A k�relmez h�zass�gi neve Dar�czy Tiborn� form�ban ker�lt bejegyz�sre a h�zass�gi anyak�nyvbe. 8. A h�zass�got megk�t hivatalnok nem vette �szre, hogy a k�relmez �ltal v�lasztott n�v ellent�tes a joggal, mivel a sz�ban forg� idszakban a nk csak f�rj�k teljes nev�nek visel�s�t v�laszthatt�k, bele�rtve minden ut�nevet. A jelen �gyben a k�relmez h�zass�gi neve helyesen Dar�czy Tibor Ipolyn� lett volna. 9. A hib�t nem �szlelt�k 1954-ben, amikor Magyarorsz�gon bevezet�sre ker�lt a szem�lyazonos�t� igazolv�ny. A k�relmez 1974-ben kibocs�tott meg�j�tott szem�lyazonos�t� igazolv�nya is a Dar�czy Tiborn� nevet tartalmazta. A k�relmez minden hivatalos �s mag�n�gyben ezt a nevet haszn�lta. K�l�n�sen, t�rsadalombiztos�t�si igazolv�ny�t �s ad�igazolv�ny�t is Dar�czy Tiborn� n�vre �ll�tott�k ki. 10. 1984-ben Magyarorsz�gon bevezett�k az elektronikus adatr�gz�t�st. Az �j �llami N�pess�gnyilv�ntart�ban a k�relmez nev�t automatikusan a jogszab�lyi el�r�snak megfelelen, Dar�czy Tibor Ipolyn� form�ban jegyezt�k be. A k�relmez azonban errl a t�nyrl nem kapott hivatalos �rtes�t�st. 1994-ben a k�relmezt �s f�rj�t Dar�czy Tibor, illetve Dar�czy Tiborn� n�ven jegyezt�k be a v�laszt�i n�vjegyz�kbe. Ez az adatb�zis az �llami n�pess�gnyilv�ntart�s adatain alapult. 11. 1996-ban a k�relmez f�rje elhunyt. Ezt k�veten a k�relmez a Dar�czy Tiborn� nevet haszn�lta az �zvegyi mivolt�t jel�l ,,�zv." eltaggal. 12. 2004-ben a k�relmez elvesz�tette szem�lyazonos�t� igazolv�ny�t. Az �llami n�pess�gnyilv�ntart�s adatai alapj�n az okm�nyiroda �j szem�lyazonos�t� igazolv�nyt �ll�tott ki, amelyben a k�relmez neve �zv. Dar�czy Tibor Ipolyn�k�nt szerepelt. 2005. janu�r 13-�n a k�relmez hat�s�gi bizony�tv�nyt kapott, amely ezt a nevet tartalmazta. A bizony�tv�ny egyed�li funkci�ja az volt, hogy lehetv� tegye a k�relmez sz�m�ra a banksz�ml�j�hoz val� hozz�f�r�st, mivel az �j szem�lyazonos�t� igazolv�ny�ban szerepl n�v elt�rt att�l, amelyet a banksz�mla megnyit�sa idej�n haszn�lt. A hat�s�gi bizony�tv�ny sz�vege kifejezetten utalt arra, hogy egyszeri felhaszn�l�sra ker�lt kiad�sra. 13. A k�relmez a Dar�czy Tiborn� n�v visel�s�nek enged�lyez�s�t k�rve panaszt tett a Bel�gyminiszt�riumban. 2004 november�ben a Miniszt�rium arr�l 1 A n�hai Dar�czy �rnak azonban a keresztlev�l szerint n�gy ut�neve volt. Kereszts�gben kapott neve Dar�czy Tibor Ipoly K�roly Antal volt. DAR�CZY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET t�j�koztatta a k�relmezt, hogy mivel f�rje neve Dar�czy Tibor Ipoly volt, a k�relmez �zvegyk�nt a teljes n�v visel�s�re jogosult �s k�teles, s hogy a n�v m�s form�ra nem m�dos�that�. A k�relmez neve jelenleg Dar�czy Tibor Ipolyn� form�ban van nyilv�ntartva. B. Relev�ns hazai jog 1. A Bel�gyminiszter 1906. �vi 80. 000. sz�m� rendelete - Utas�t�s az �llami anyak�nyvek vezet�s�rl (a k�relmez h�zass�gk�t�s�nek idpontj�ban hat�lyos sz�veg) 55. � "(3) "A nk rendszerint csak saj�t csal�di (sz�let�si) �s ut�nev�k�n nevezendk az anyak�nyvi bejegyz�sekben. Kiv�telt k�pez s �gy f�rje, valamint saj�t csal�di �s ut�nev�n nevezend a: (a) f�rjes, �zvegy, ... asszony..." 2. A h�zass�gr�l, a csal�dr�l �s a gy�ms�gr�l sz�l� 1952. �vi IV. t�rv�ny 25. � ,,(1) A feles�g a h�zass�gk�t�s ut�n a) kiz�r�lag a maga teljes nev�t viseli, vagy b) a f�rje teljes nev�t viseli a h�zass�gra utal� told�ssal, amelyhez a maga teljes nev�t hozz�kapcsolhatja, vagy c) a f�rje csal�di nev�t viseli a h�zass�gra utal� told�ssal �s ehhez a maga teljes nev�t hozz�kapcsolja, vagy d) a f�rje csal�di nev�hez hozz�kapcsolja a saj�t ut�nev�t. (...)" 3. Az anyak�nyvekrl, a h�zass�gk�t�si elj�r�sr�l �s a n�vvisel�srl sz�l� 1982. �vi 17. t�rv�nyerej rendelet 27/B. � ,,(6) A h�zast�rsa nev�t visel szem�ly a h�zass�gk�t�s folyt�n szerzett nevet (a h�zast�rsa nev�t) n�vv�ltoztat�ssal nem v�ltoztathatja meg." A JOG I. AZ EGYEZM�NY 8. CIKK�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 14. A K�relmez panaszolta, hogy t�bb mint 50 �ven �t viselt nev�nek megv�ltoztat�s�ra k�telezt�k, megs�rtve ezzel az Egyezm�ny 8. Cikk�t, amely kimondja: DAR�CZY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET ,,1. Mindenkinek joga van arra, hogy mag�n- �s csal�di �let�t tiszteletben tarts�k... 2. E jog gyakorl�s�ba hat�s�g csak a t�rv�nyben meghat�rozott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus t�rsadalomban a nemzetbiztons�g, a k�zbiztons�g vagy az orsz�g gazdas�gi j�l�te �rdek�ben, zavarg�s vagy bncselekm�ny megelz�se, a k�zeg�szs�g vagy az erk�lcs�k v�delme, avagy m�sok jogainak �s szabads�gainak v�delme �rdek�ben sz�ks�ges." A. Elfogadhat�s�g 15. A Korm�ny arra hivatkozott, hogy az �gyben a jogers hat�rozat a 2005. janu�r 13-�n kiadott hat�s�gi bizony�tv�ny volt. Mivel a k�relmez csak 2005. december 5-�n terjesztette el k�relm�t, elmulasztotta a hath�napos hat�rid betart�s�t. Ugyanakkor a Korm�ny nem vitatta a k�rd�sre vonatkoz� hazai jogszab�lyok k�telez rendelkez�seit. 16. A k�relmez fenntartotta, hogy mag�n�lethez val� jog�nak megs�rt�se folyamatosan fenn�llt. V�lem�nye szerint a hat�s�gi bizony�tv�ny kibocs�t�sa nem tekinthet hat�s�gi hat�rozatnak, mivel az csup�n a jogszab�lyi rendelkez�seknek megfelel, hivatalos nev�t igazolta. K�vetkez�sk�ppen mag�n�lethez val� jog�nak megs�rt�s�t nem a hat�s�gi bizony�tv�ny kibocs�t�sa jelentette, hanem maga a k�rd�st szab�lyoz� jogszab�ly. Ez�rt a bizony�tv�ny kibocs�t�sa nem tekinthet a hath�napos hat�rid kezd idpontj�nak. 17. A B�r�s�g megism�tli, hogy a hath�napos hat�rid � amely a Szerzd Felek annak megakad�lyoz�s�ra ir�nyul� k�v�ns�g�t fejezi ki, hogy kor�bbi d�nt�sek meghat�rozatlan ideig vitathat�ak legyenek � nem csup�n az alperes Korm�ny, hanem a jogbiztons�g �rdek�t is szolg�lja, amely �nmag�ban is �rt�k. Kijel�li az Egyezm�ny szervei �ltal v�grehajthat� fel�lvizsg�lat idbeli korl�tj�t, �s jelzi a mag�nszem�lyek, valamint az �llami hat�s�gok fel� is azt az idtartamot, amelyen t�l fel�lvizsg�latnak m�r nincs helye (ld. p�ld�ul Walker v. the United Kingdom (dec), no. 34979/97, ECHR 2000-I). 18. A B�r�s�g azonban azt is �szrev�telezi, hogy amennyiben egy tart�s �llapot �ll fenn, a hath�napos hat�rid nem kezddik el, mivel ez arra szolg�l, hogy kor�bbi aktusokat �s hat�rozatokat meghat�rozott id eltelt�vel megt�madhatatlann� tegyen (ld. Malama v. Greece, no. 43622/98, 35. �, ECHR 2001-II). 19. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a k�relmez n�vvisel�s�t a h�zass�gr�l, a csal�dr�l �s a gy�ms�gr�l sz�l� 1952. �vi IV. t�rv�ny k�telez rendelkez�sei szab�lyozz�k. A B�r�s�g nem tal�lja meggyznek a Korm�ny azon �ll�t�s�t, hogy az �gyben a jogers hat�rozat a 2005. janu�r 13-�n kibocs�tott hat�s�gi bizony�tv�ny volt. A B�r�s�g felh�vja a figyelmet arra a t�nyre, hogy a vitatott bizony�tv�ny semmilyen �rtelemben nem �rintette a k�relmez nev�t. Ez nem egy alakszer hat�s�gi hat�rozat volt, hanem csak egy nyilatkozat a k�relmez nev�nek jogilag helyes form�j�r�l annak �rdek�ben, hogy lehetv� v�lj�k sz�m�ra a banksz�ml�j�hoz val� hozz�f�r�s. Ilyen m�don a k�relmez nev�nek megv�ltoztat�sa mag�b�l a jogb�l fakadt, nem az okirat kibocs�t�sa miatt DAR�CZY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET k�vetkezett be. K�vetkez�sk�ppen a k�relmez k�telezetts�ge nev�nek megv�ltoztat�s�ra 1952 �ta fenn�llt, �s a t�rv�ny erej�n�l fogva jelenleg is fenn�ll. Ezen k�r�lm�nyek azt jelzik, hogy a k�relmez mag�n�lethez val� jog�val kapcsolatos panaszai vonatkoz�s�ban egy folyamatos �llapot �llt fenn. 20. Ebbl k�vetkezen a Korm�ny elzetes kifog�s�t el kell utas�tani. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, �s semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 1. A Korm�ny �rvel�se 21. A Korm�ny elterjesztette, hogy a sz�let�si �s a h�zass�gi anyak�nyvi kivonatb�l meg�llap�that� (b�r ez ut�bbit a n�hai Dar�czy Tibor Ipoly ,,Dar�czy Tibor" n�ven �rta al�), hogy a k�relmez n�hai f�rj�nek sz�let�s�tl fogva k�t ut�neve volt. A n�hai f�rj soha nem kezdem�nyezte nev�nek megv�ltoztat�s�t. A Korm�ny arra is r�mutatott, hogy a Rendelet alapj�n f�rjezett nk eset�ben egyetlen n�vvisel�si forma volt megengedett: a f�rj teljes nev�nek visel�se a h�zass�gra utal� ,,-n�" told�ssal. A n�vv�ltoztat�s tilalm�t illeten a Korm�ny eladta, hogy a tilt�s c�lja a f�rj �rdekeinek v�delme, nevezetesen az, hogy a feles�g ne v�ltoztathassa meg h�zass�gi nev�t a f�rj hozz�j�rul�sa n�lk�l. 22. V�gezet�l, a Korm�ny fenntartotta, hogy n�vv�ltoztat�sra a megfelel elj�r�s megind�t�s�val, nem pedig r�vid vagy egyszers�tett n�valakok nyilv�ntart�sokba t�rt�n bejegyz�s�vel ker�lhet sor. A k�relmez �s f�rje azonban nem ind�tott ilyen elj�r�st, �gy a panaszolt helyzet saj�t magatart�suk k�vetkezt�ben �llt el. Ez a jogs�rt gyakorlat ellent�tes volt az �llami nyilv�ntart�sok k�zhiteless�g�nek �s m�sok emberi jogainak v�delm�t c�lz� jogszab�lyi rendelkez�sekkel. Ez�rt a szab�lyoz�s �ltal megval�s�tott beavatkoz�s nem tekinthet sz�ks�gtelennek �s ar�nytalannak egy demokratikus t�rsadalomban. 2. A k�relmez �rvei 23. A k�relmez szerint a bel�gyminiszter 1906. �vi 80.000 sz�m� rendelete Utas�t�s az �llami anyak�nyvek vezet�s�rl (,,a Rendelet") nem tartalmazott semmilyen specifikus szab�lyt a f�rjezett nk n�vvisel�s�rl, ez�rt a viselt n�v rendhagy� megalkot�sa nem volt jogellenes abban az idben. A vizsg�lt idszak pontos gyakorlat�nak ismerete n�lk�l a Rendelet sz�veg�bl h�rom lehets�g ad�dik: a f�rj teljes nev�nek visel�se abban a form�ban, ahogyan az az �llami n�pess�gnyilv�ntart�sban bejegyz�sre ker�lt, Dar�czy �r kereszts�gben kapott nev�nek visel�se, illetve annak a n�vv�ltozatnak a visel�se, amit a feles�g a mindennapi �letben haszn�lt. Ezzel kapcsolatban a k�relmez azt is eladta, hogy a Korm�ny �rve alapj�n h�zass�gi nev�nek ,,Dar�czy Tibor Ipolyn� L�sy �v�"-nak (az utols� k�t n�v az saj�t csal�di �s ut�neve) kellett volna lennie, ami nem azonos az �llami hat�s�gok �ltal megk�v�nt n�vvel. Ez jog�rtelmez�s�k �nk�nyes volt�t bizony�tja. DAR�CZY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 24. Ugyanakkor, a k�relmez szerint val�sz�n, hogy t �s f�rj�t soha nem jegyezt�k be az �llami n�pess�gnyilv�ntart�sba a Korm�ny �ltal hivatkozott n�ven. 1994-ben Dar�czy Tibor �s Dar�czy Tiborn� n�ven vett�k fel ket a v�laszt�i n�vjegyz�kbe. Ez az adatb�zis az �llami n�pess�gnyilv�ntart�s adatain alapult, ez�rt a k�relmez �gy v�lte, hogy akkoriban hivatalosan nev�nek ,,kor�bbi" v�ltozata volt bejegyezve. A k�relmez azt is elterjesztette, hogy 2004-ig n�vvisel�s�t semmilyen m�don nem k�rdjelezt�k meg, amikor valamely hat�s�g hivatalos okiratot �ll�tott ki r�sz�re. �sszegezve, a k�relmez fenntartotta: nem tarthat� felelsnek az�rt, hogy nem terjesztett el n�vv�ltoztat�s ir�nti hivatalos k�relmet, hiszen alapos okkal hihette, hogy hivatalos neve Dar�czy Tiborn�. 25. N�vvisel�shez val� joga korl�toz�s�nak sz�ks�gess�g�t illeten a k�relmez elismerte az �llam m�rlegel�si jogk�r�t a k�rd�s szab�lyoz�sa ter�n. Ugyanakkor megjegyezte, hogy azon idszak hossza, amely alatt a hiba �szrev�tlen maradt � �s emiatt a k�relmez a k�z- �s mag�n�let minden ter�let�n Dar�czy Tiborn� n�ven vett r�szt � a hat�s�gok mulaszt�s�nak k�vetkezm�nye. Ez megfosztja hitel�tl a Korm�ny �ltal felhozott, az �llami n�pess�gnyilv�ntart�s k�zhiteless�g�vel �s m�sok jogai v�delm�nek biztos�t�s�val kapcsolatos �rveket. V�gezet�l a k�relmez r�mutatott, hogy neve nagyon szoros szem�lyes azonosul�st jelent sz�m�ra, �s kapcsolatot n�hai f�rj�vel. Nyom�s t�rsadalmi sz�ks�glet n�lk�l megfosztani t att�l a lehets�gtl, hogy tov�bbra is azt a nevet viselje, amit oly hossz� ideig viselt, nem tekinthet sz�ks�gesnek vagy ar�nyosnak egy demokratikus t�rsadalomban. 3. A B�r�s�g �rt�kel�se 26. A B�r�s�g megism�tli, hogy a nevek alapvet szerepet j�tszanak a szem�lyek azonos�t�s�ban. A B�r�s�g azonban m�g olyan esetekben is elfogadja, hogy a n�vv�ltoztat�s lehets�g�nek jogi korl�toz�sa a k�z�rdek v�delm�ben � p�ld�ul a pontos n�pess�gnyilv�ntart�s, vagy annak �rdek�ben, hogy a szem�lyek azonos�t�s�hoz vagy egy adott n�v viselinek csal�dhoz k�t�s�hez sz�ks�ges eszk�z�k biztos�tva legyenek (ld. Stjerna v. Finland, judgment of 25 November 1994, Series A no. 299-B, 61. o., 39. �, �s Johansson v. Finland, no. 10163/02, 35. �s 37. � ECHR 2007-...) � igazolhat�, hogyha val�di okok �llnak fenn, amelyek miatt valamely egy�n meg k�v�nja v�ltoztatni a nev�t. 27. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a vizsg�lt ter�leten az �llamok sz�lesk�r m�rlegel�si jogk�rrel rendelkeznek. A B�r�s�gnak nem az a feladata, hogy a hat�sk�rrel rendelkez hat�s�gok hely�be l�pjen a n�vv�ltoztat�s szab�lyoz�s�ra legmegfelelbb szakpolitika meghat�roz�sakor, hanem az, hogy az Egyezm�ny alapj�n fel�lvizsg�lja az ezen hat�s�gok �ltal m�rlegel�si jogk�r�kben meghozott hat�rozatokat (ld. p�ld�ul Hokkanen v. Finland judgment of 23 September 1994, Series A no. 299-A, 20. o., 55. �; megv�ltoztatva a megv�ltoztatand�kat, Handyside v. the United Kingdom, judgment of 7 December 1976, Series A no. 24, 23. o., 49. �). 28. A jelen k�r�lm�nyek k�z�tt a B�r�s�g �gy v�li: az a t�ny, hogy az alperes �llam nem enged�lyezte a k�relmez sz�m�ra, hogy az �ltala k�v�nt nevet viselje, beavatkoz�st jelent a k�relmez mag�n�let�be. Mivel a felek nem vitatt�k, hogy a DAR�CZY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET k�relmez jog�nak korl�toz�s�t jogszab�ly �rta el, �s hogy a korl�toz�s t�rv�nyes c�lt szolg�lt, a B�r�s�g a tov�bbiakban a sz�ks�gess�g �s ar�nyoss�g k�rd�s�re koncentr�l. A k�l�nb�z �rdekek m�rlegel�se sor�n egyr�szt a k�relmez n�vvisel�shez val� jog�t, m�sr�szt a n�vv�laszt�s szab�lyoz�s�hoz fzd k�z�rdeket kell fontol�ra venni. 29. A Korm�ny �gy �rvelt, hogy az el�rni k�v�nt t�rv�nyes c�l az �llami n�pess�gnyilv�ntart�s k�zhiteless�g�nek �s m�sok jogainak v�delme volt. A B�r�s�g elfogadja, hogy kell figyelmet kell szentelni a hivatalos nyilv�ntart�sok pontoss�g�nak, �s hogy v�delm�k alapvet k�z�rdek. A B�r�s�g azonban az al�bbi okok miatt nehezen �rti, hogy a k�relmez n�vhaszn�lata milyen m�don vesz�lyeztette a fent eml�tett c�lokat. 30. A k�relmez a Dar�czy Tiborn� nevet 1950-ben kezdte viselni, amikor h�zass�got k�t�tt. A felek k�z�tt vitatott, hogy abban az idben ez volt-e a h�zass�gi n�vhaszn�lat helyes m�dja. A B�r�s�g azonban �gy v�li: m�g ha elfogadn� is a Korm�ny �ll�spontj�t � vagyis, hogy a k�relmez hib�san viselte nev�t � ez nem lehet d�nt. A B�r�s�g felh�vja a figyelmet arra a t�nyre, hogy a k�relmez nev�t ebben a form�ban haszn�lta hivatalos �let�nek minden vonatkoz�s�ban. Az �llami hat�s�gok sz�mos hivatalos okiratot � szem�lyazonos�t� igazolv�nyt is bele�rtve � �ll�tottak ki sz�m�ra, ezen a n�ven vett�k fel a v�laszt�i n�vjegyz�kbe, tov�bb� ezen a n�ven nyitott banksz�ml�t. A Korm�ny nem terjesztett el olyan meggyz �rvet, amely bizony�tan�, hogy a k�relmez nev�nek �ll�t�lagosan helytelen haszn�lata b�rmilyen m�don s�rtette az �llami nyilv�ntart�sok magyar rendszer�t az elm�lt 54 �vben. 31. A B�r�s�g azt is nehezen tudja elfogadni, hogy a korl�toz�s m�sok, nevezetesen a k�relmez f�rje jogainak v�delme �rdek�ben volt sz�ks�ges. Az �gyiratokban nincs arra utal� jel, hogy n�hai Dar�czy Tibor m�s form�ban haszn�lta volna a nev�t, ez�rt val�sz�ntlen, hogy a k�relmez azon sz�nd�ka, hogy tov�bbra is nev�t viselje, s�rten� a f�rj jogait, m�g kev�sb� annak hal�la ut�n. 32. A B�r�s�g hangs�lyozza: noha igaz, hogy az �llamok a n�vszab�lyoz�s ter�n sz�lesk�r m�rlegel�si jogk�rrel rendelkeznek, nem hagyhatj�k figyelmen k�v�l a nevek fontoss�g�t a mag�nszem�lyek �let�ben: a n�v az �nazonoss�g, az �nmeghat�roz�s k�zponti eleme. A n�vvisel�shez, illetve n�vv�ltoztat�shoz val� jog korl�toz�sa igazolt �s relev�ns indokok n�lk�l nem egyeztethet �ssze az Egyezm�ny 8. Cikk�nek c�lj�val, amely az egy�nek �nmeghat�roz�s�nak �s szem�lyes fejld�s�nek v�delme (ld. t�bbek k�z�tt, Pretty v. the United Kingdom, no. 2346/02, 61. �, ECHR 2002-III). T�rv�nyes c�lra val� form�lis hivatkoz�s � mint jelen esetben az �llami n�pess�gnyilv�ntart�s k�zhiteless�g�nek biztos�t�sa � m�sok jogainak konkr�t s�relme n�lk�l nem igazolhatja e jog korl�toz�s�t. 33. A jelen �gyben a Korm�ny nem terjesztett el olyan meggyz �rvet, amely bizony�tja, hogy az �llami nyilv�ntart�sok rendszer�nek val�dis�ga, vagy a k�relmez n�hai f�rj�nek jogai val�s vesz�lyben voltak. A k�relmezvel szemben alkalmazott korl�toz�s ez�rt elfogadhatatlanul merev volt, �s teljes m�rt�kben figyelmen k�v�l hagyta a k�relmez �rdekeit annyiban, hogy olyan n�v megv�ltoztat�s�ra k�nyszer�tette, amelyet t�bb mint 50 �ven �t viselt, �s amely a DAR�CZY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET fent eml�tett �nazonos�t�s �s �nmeghat�roz�s ter�n bet�lt�tt relevanci�n t�l szoros szem�lyes kapcsolatot biztos�tott sz�m�ra f�rj�vel. 34. A fenti �rvekre tekintettel nem �ll�that�, hogy a Korm�ny �ltal felhozott megfontol�sok s�lyosabbak, mint a k�relmez �ltal az Egyezm�ny 8. Cikke alapj�n �ll�tott, ahhoz fzd �rdek, hogy tov�bbra is azt a nevet haszn�lhassa, amit t�bb mint 50 �ven �t viselt. Ilyen m�don nem tal�lt�k meg a megfelel egyens�lyt. 35. K�vetkez�sk�ppen az Egyezm�ny 8. Cikk�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 36. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�r 37. A k�relmez 3 500 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�rt. 38. A Korm�ny t�lzottnak tal�lta a k�relmez ig�ny�t. 39. A B�r�s�g �gy v�li, megalapozottan feltehet, hogy az adott k�r�lm�nyek k�z�tt a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve ilyen c�men a teljes k�rt �sszeget meg�t�li a k�relmez sz�m�ra. 40. Tov�bb�, tekintettel arra a t�nyre, hogy a jelen �gyben meg�llap�tott jogs�rt�s folyamatos volt (ld. fenti 19. bek.), a B�r�s�gnak az az �ll�spontja, hogy a Korm�nynak l�p�seket kell tennie a k�relmez szem�lyes helyzet�nek megold�sa �rdek�ben �s hivatalos form�ban el kell ismernie, hogy a k�relmez megtarthatja a r�g�ta viselt Dar�czy Tiborn� nevet. B. K�lts�gek �s kiad�sok 41. A k�relmez tov�bbi 1800 eur�t k�rt a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. Elterjesztette, hogy ig�nye az �gyv�dj�vel k�t�tt azon meg�llapod�son alapul, miszerint csak abban az esetben fizet �gyv�di munkad�jat, hogyha az �gy sikeresen z�rul le. T�teles elsz�mol�st ny�jtott be az �gyv�d �ltal felsz�m�tott munka�r�kr�l, amely szerint az �gyv�d 15 munka�r�t foglalkozott az �ggyel (1 �ra konzult�ci�, 6 �ra �gyirat tanulm�nyoz�s, �s 8 �ra beadv�nyk�sz�t�s), 120 eur�s �rad�jjal. 42. A Korm�ny t�lzottnak tal�lta a k�relmez ig�ny�t. 43. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez akkor �s annyiban jogosult a k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy azok t�nylegesen �s sz�ks�gszeren mer�ltek fel, �s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g a teljes k�rt �sszeg meg�t�l�s�t tartja �sszernek. DAR�CZY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET C. K�sedelmi kamat 44. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G 1. A k�relmet szavazatt�bbs�ggel elfogadhat�nak nyilv�n�tja; 2. Egyhang�lag meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 8. Cikk�t megs�rtett�k; 3. Egyhang�lag meg�llap�tja (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, az al�bbi �sszegeket kell kifizetnie a k�relmez sz�m�ra az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val: (i) nem vagyoni k�r tekintet�ben 3500 (h�romezer �tsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (ii) k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 1800 (egyezer nyolcsz�z) eur�t; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. j�lius 1-j�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Fran�oise Tulkens Eln�k Sally Doll� Hivatalvezet