44608/98

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   J.T. kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (44608/98 sz. Kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2003. július 22.   VÉGLEGES   2003. 10. 22.   Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   J. T. kontra MAGYARORSZÁG (TÖRLÉS) ÍTÉLET   A J. T. kontra Magyarország ügyben   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként   tartott ülésén, melynek tagjai voltak:   J.-P. COSTA, Elnök   A.B. BAKA,   GAUKUR JÖRUNDSSON,   L. LOUCAIDES,   C. BÎRSAN,   M. UGREKHELIDZE,   A. MULARONI, bírák   és S. DOLLÉ, Hivatalvezető   2002. március 12-én és 2003. július 1-én tartott zárt ülésén lefolytatott   tanácskozását követően   az utóbb említett időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (44608/98   sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló   egyezmény („az Egyezmény”) korábbi 25. Cikke alapján egy magyar   állampolgár, J.T. („a kérelmező”) 1998. június 23-án terjesztett az Emberi   Jogok Európai Bizottsága elé.   2. A Magyar Kormányt („a Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az   Igazságügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára képviselte.   3. A kérelmező különösen azt panaszolta, hogy a Buda Környéki Bíróság   előtt 1993. április 16-án indított eljárás ésszerűtlenül hosszú ideig tartott.   4. A kérelem 1998. november 1-én, az Egyezmény Tizenegyedik   kiegészítő jegyzőkönyvének hatályba lépésével került át a Bírósághoz   (Tizenegyedik kiegészítő jegyzőkönyv 5. Cikk, 2. bekezdés).   5. A kérelmet a Bíróság Második Szekciójára osztották (Bírósági   szabályzat, 52. szabály 1. bek.). A Bírósági szabályzat 26. szabálya 1.   bekezdésének megfelelően e Szekción belül megalakult az ügyet elbíráló   Kamara (Egyezmény 27. Cikk, 1. bekezdés).   6. 2001 november 1-én a Bíróság megváltoztatta Szekcióinak összetételét   (25. szabály 1. bek.). Az ügyet az új összetételű Második Szekcióra   osztották (52. szabály 1. bek.).   7. 2002. március 12-i határozatával a Bíróság részben elfogadhatóvá   nyilvánította a kérelmet.   8. 2002. május 31-én és október 11-én kelt leveleire a Hivatal nem kapott   választ a kérelmezőtől. Újabb, 2002. november 29-én kelt és ajánlott   J. T. kontra MAGYARORSZÁG (TÖRLÉS) ÍTÉLET   küldeményként feladott levelét a kérelmező lakcímén 2002. december 6-án   aláírás ellenében átvették. A Hivatal azonban erre a levélre sem kapott   választ.   9. A Bíróság később értesítést kapott arról, hogy a kérelmező 2002.   december 16-án elhunyt. Helyébe nem lépett jogutód.   A TÉNYEK   I. AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI   10. A kérelmező 1950-ben született és Gyömrőn, Magyarországon élt.   11. 1986-ban foglalkozása körében végzett munkájával összefüggésben   balesetet szenvedett. 1990 júliusáig részleges munkaképtelensége miatt   baleseti járadékban részesült. Mivel az ezt követően elvégzett orvosi   vizsgálatok munkaképességének javulását állapították meg, 1990   augusztusától nem folyósították számára a járadékot.   12. 1993. április 16-án a kérelmező perben támadta meg a   társadalombiztosítási   hatóságok   járadékfizetés   folyósításának   megszüntetéséről szóló határozatait.   13. 1993. április 30-án, június 7-én és szeptember 3-án a Buda Környéki   Kerületi Bíróság tárgyalást tartott. 1993. december 21-én a bíróság   egyesítette a kérelmező által a társadalombiztosítási hatóságok ellen   benyújtott kereseti kérelmeit. 1994. január 12. és 1996. március 1. között   több tárgyalásra és szakértői vizsgálatra került sor.   14. 1997. június 24-én a Kerületi Bíróság traumatológus szakértőt rendelt   ki. 1997. szeptember 15-én és október 9-én a kérelmező további orvosi   vizsgálatokon esett át. A kiegészített szakvélemény előterjesztésére 1998.   február 10-én került sor. 1998. február 12-én a Kerületi Bíróság felkérte az   Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságát az ügyben   előterjesztett eltérő orvosi szakvélemények felülvizsgálatára. A Bizottság   1998. szeptember 2-án terjesztette elő szakvéleményét.   15. 1998. november 12-én a Kerületi Bíróság elutasította a kérelmező   keresetét.   16. 1999. március 8-án a Pest Megyei Bíróság elutasította a kérelmező   fellebbezését.   17. 2000. december 12-én a Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérelmező   felülvizsgálati kérelmét. A határozatot kézbesítés céljából 2001. március 13-   án küldték meg az elsőfokú bíróságnak.   18. 2002. december 16-án a kérelmező elhunyt. A Kormány 2003. május   14-én értesítette a Hivatalt erről a tényről. A kérelmező egyetlen jogutóda –   amennyiben van ilyen – sem lépett kapcsolatba a Bírósággal.   J. T. kontra MAGYARORSZÁG (TÖRLÉS) ÍTÉLET   A JOG   19. A Bíróság tudomásul veszi a kérelmező 2002. december 16-i halálát,   azonban úgy véli, hogy a haláleset önmagában nem jelenti a panasz   rendezését. A Bíróság emlékeztet arra, hogy az elhunyt kérelmező közeli   hozzátartozói elvileg jogosultak arra, hogy a kérelmező helyébe lépjenek (X   v. France ítélet,1992. március 31, Series A no. 234-C, 89. o., 26. §).   20. A kérelmező a rokkantsági ellátásával kapcsolatos eljárás hosszát   panaszolta. Ilyen módon a per tárgya szorosan kapcsolódott az elhunyt   kérelmező személyéhez. Jogutód azonban nem lépett a kérelmező helyébe.   21. Ilyen körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy a kérelem   további vizsgálata az Egyezmény 37. Cikkének 1.(c) bekezdése szerinti   értelemben nem indokolt. Továbbá, a Bíróság nem lát olyan – a 37. Cikk 1.   bekezdésének végén említett – általános okot sem, amely a kérelem   vizsgálatának folytatását ezen rendelkezés alapján szükségessé tenné.   22. Ezért a kérelmet törölni kell az ügylajstromból.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   Úgy határoz, hogy az ügyet törli az ügylajstromból,   Készült angol nyelven, az írásos értesítés 2003. július 22-én került   megküldésre, a Bíróság Eljárási szabályzata 77. szabálya 2. és 3.   bekezdésének megfelelően.   J.-P. COSTA, Elnök   S. DOLLÉ, Hivatalvezető