44746/04
WyrokETPCz2008-02-05ECLI:CE:ECHR:2008:0205JUD004474604
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy nadmierna długość postępowania cywilnego w węgierskich sądach pracy naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie, nawet po odliczeniu okresu zawieszenia z powodu toczących się równolegle postępowań we Włoszech, trwało zbyt długo (5 lat i 9 miesięcy na trzech instancjach). Trybunał zastosował standardowe kryteria oceny rozsądnego terminu (złożoność sprawy, zachowanie stron i władz, stawka w sporze) i stwierdził, że Rząd Węgier nie przedstawił przekonujących argumentów uzasadniających tak długi czas trwania postępowania. W konsekwencji, Trybunał uznał, że długość postępowania była nadmierna i naruszyła wymóg "rozsądnego terminu" z art. 6 ust. 1 Konwencji.Stan faktyczny
Skarżący, Tt Gyrgy, był emerytowanym kierowcą ciężarówki, który w latach 1982-1989 pracował dla włoskiej firmy za pośrednictwem węgierskiej firmy Hungarocamion. Twierdził, że nie otrzymał pełnej kwoty wynagrodzenia przekazanej przez włoską firmę. W 1993 roku wszczął postępowanie sądowe przeciwko Hungarocamion przed węgierskim sądem pracy, które zostało zawieszone na jego wniosek na prawie 6 lat z powodu toczącego się równolegle postępowania we Włoszech. Po wznowieniu, postępowanie krajowe trwało do 2005 roku, kończąc się oddaleniem jego roszczeń przez Sąd Najwyższy.Rozstrzygnięcie
Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. Zasądza na rzecz skarżącego 2500 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 400 EUR tytułem kosztów i wydatków, powiększone o wszelkie należne podatki, płatne w walucie krajowej pozwanego państwa po kursie wymiany obowiązującym w dniu płatności. Ustala odsetki za zwłokę na podstawie krańcowej stopy oprocentowania Europejskiego Banku Centralnego powiększonej o trzy punkty procentowe. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
T�T kontra MAGYARORSZ�G �S OLASZORSZ�G �GY (44746/04. sz. k�relem)
�T�LET STRASBOURG 2008. febru�r 5. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
T�T kontra MAGYARORSZ�G �S OLASZORSZ�G �T�LET
A T�t kontra Magyarorsz�g �s Olaszorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k Baka Andr�s, Riza T�rmen, Mindia Ugrekhelidze, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, b�r�k, �s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes,
2008. janu�r 15-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy, a Magyar �s az Olasz K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (44746/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, T�t Gy�rgy (a "k�relmez") terjesztett a B�r�s�g el�.
2. 2007. febru�r 13-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a magyar Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
3. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
A T�NYEK
4. A k�relmez 1943-ban sz�letett �s �r�m�n �l. 5. A felek elterjeszt�sei alapj�n az �gy t�nyei az al�bbiak szerint �sszegezhetk. 6. A k�relmez nyugalmazott kamionsofr. 1982 �s 1989 k�z�tt a k�relmez egy olasz c�g sz�m�ra dolgozott, de a Hungarocamion � egy nemzetk�zi fuvaroz�ssal foglalkoz� t�rsas�g �alkalmazottjak�nt. Az olasz c�g a k�relmez �ltal teljes�tett munk�nak megfelelen havonta bizonyos �sszeget fizetett a Hungarocamionnak. A k�relmez a munkaszerzd�s�ben meghat�rozott fizet�st kapta a Hungarocamiont�l. 7. Mivel a k�relmez �ll�t�sa szerint nem kapta meg az olasz t�rsas�g �ltal �tutalt teljes �sszeget, pert ind�tott az olasz t�rsas�g ellen. Az olasz
T�T kontra MAGYARORSZ�G �S OLASZORSZ�G �T�LET
b�r�s�gok 1997. m�rcius 19-�n r�szben helyt adtak a keresetnek. A hat�rozat 2001. m�jus 10-�n v�lt jogerss�.
8. K�zben, 1993. �prilis 30-�n, a k�relmez pert ind�tott a Hungarocamion ellen a Fv�rosi Munka�gyi B�r�s�gon, azt �ll�tva, hogy az alperes nem utalta �t sz�m�ra az olasz partnertl fizet�sk�nt kapott teljes �sszeget.
9. 1994. febru�r 2-�n, augusztus 31-�n �s okt�ber 26-�n a Munka�gyi B�r�s�g t�rgyal�st tartott.
10. A k�relmez k�relm�re a Munka�gyi B�r�s�g 1994. november 10-�n az olaszorsz�gi elj�r�sra figyelemmel felf�ggesztette a pert. Az elj�r�s a k�relmez k�relm�re csak 2000. febru�r 7-�n folytat�dott.
11. 2000. febru�r 15-�n a Munka�gyi B�r�s�g felh�vta a k�relmezt, hogy az olaszorsz�gi elj�r�sban keletkezett iratokat hiteles ford�t�sban k�ldje meg. A k�relmez m�jus 24-�n tett eleget a felh�v�snak.
12. 2001. m�jus 30-�n, okt�ber 10-�n, 2002. janu�r 9-�n, �prilis 17-�n, szeptember 11-�n, valamint 2003. m�jus 28-�n �s szeptember 10-�n a Munka�gyi B�r�s�g t�rgyal�st tartott.
13. 2003. szeptember 24-�n a Munka�gyi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t, meg�llap�tva, hogy az alperes fizet�spolitik�ja megfelelt a relev�ns idszakban hat�lyos jogszab�lyoknak. A Munka�gyi B�r�s�g okirati bizony�t�kokra, valamint a tan�k �s a felek vallom�saira t�maszkodott.
14. Fellebbez�s nyom�n a Fv�rosi B�r�s�g 2004. m�jus 6-�n helyben hagyta az elsfok� hat�rozatot.
15. 2004. j�lius 4-�n a k�relmez fel�lvizsg�lati k�relmet terjesztett a Legfelsbb B�r�s�g el�, amelyet a Legfelsbb B�r�s�g 2005. �prilis 13-�n elutas�tott.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
16. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
17. A magyar Korm�ny vitatta a panaszt. 18. Ezen elj�r�s vonatkoz�s�ban a figyelembe veend idszak 1993. �prilis 30-�n kezdd�tt �s 2005. �prilis 13-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom
T�T kontra MAGYARORSZ�G �S OLASZORSZ�G �T�LET
b�r�s�gi szinten csaknem tizenk�t �vig tartott. Ezen idtartamb�l le kell vonni az olaszorsz�gi elj�r�s hossz�t (az 1994. november 10. - 2000. febru�r 7. k�z�tti, csaknem hat �v �s h�rom h�napos idszakot), mivel a magyar hat�s�gok nem voltak felelsek az olaszorsz�gi elj�r�s felgyors�t�s��rt, sem k�pesek annak felgyors�t�s�ra. Ennek megfelelen a relev�ns idszak �t �v �s kilenc h�nap.
A. Elfogadhat�s�g
19. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
20. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
21. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
22. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
23. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
24. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�relmez az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n az elj�r�s kimenetel�t �s tisztess�gtelen volt�t is panaszolta. A B�r�s�g megjegyzi, hogy ezek a panaszok l�nyeg�ben negyedfok� term�szetek: az �gyiratokban nincs jele annak, hogy a hazai b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s m�s m�don tisztess�gtelen vagy �nk�nyes lett volna. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35.
T�T kontra MAGYARORSZ�G �S OLASZORSZ�G �T�LET
Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
25. Amennyiben a panasz �gy �rtend, hogy Olaszorsz�g ellen ir�nyul, �gy a B�r�s�g �szrev�telezi, hogy az az elj�r�s 2001. m�jus 10-�n a m�sodfok� b�r�s�g jogers hat�rozat�val lez�rult. A k�relem azonban csak 2004. j�lius 8-�n ker�lt elterjeszt�sre. Ebbl k�vetkezik, hogy a k�relemnek ez a r�sze a 35. Cikk. 1. bekezd�s�ben lefektetett hath�napos hat�ridn t�l ker�lt elterjeszt�sre, ez�rt ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
26. Ebbl k�vetkezen a tov�bbi panaszokat az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1., 3. �s 4. bekezd�se alapj�n elfogadhatatlann� kell nyilv�n�tani.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
27. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
28. A k�relmez 115 726 753 forint1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt.
29. A magyar Korm�ny vitatta az ig�nyt. 30. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. M�lt�nyoss�gi alapon azonban 2500 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st �t�l meg a k�relmez sz�m�ra.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
31. A k�relmez tov�bbi 3170 eur�t k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re.
32. A magyar Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 33. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra Megk�zel�tleg 458 765 eur�
T�T kontra MAGYARORSZ�G �S OLASZORSZ�G �T�LET
figyelemmel a B�r�s�g 400 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek a k�l�nb�z k�lts�gek fedez�s�re.
C. K�sedelmi kamat
34. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 2500 (k�tezer �tsz�z) eur�t, k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 400 (n�gysz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. febru�r 5-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Fran�oise Tulkens Eln�k
T�T kontra MAGYARORSZ�G �S OLASZORSZ�G �T�LET
Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 14.07.2026. · Źródło