44822/04

WyrokETPCz2008-02-05ECLI:CE:ECHR:2008:0205JUD004482204

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego sporu o nieruchomość naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał przypomniał, że rozsądność długości postępowania ocenia się w świetle okoliczności danej sprawy, biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżących i właściwych organów, a także stawkę sporu dla skarżących. Stwierdził, że Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które skłoniłyby Trybunał do odmiennego wniosku. W oparciu o swoje orzecznictwo, Trybunał uznał, że postępowanie było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu „rozsądnego terminu”, co doprowadziło do naruszenia art. 6 ust. 1 Konwencji.
Stan faktyczny
W 1994 roku wszczęto postępowanie sądowe przeciwko skarżącym w związku ze sporem dotyczącym nieruchomości i ustanowienia służebności. Postępowanie to obejmowało wiele etapów, w tym wyrok sądu pierwszej instancji, jego uchylenie w apelacji, zmianę roszczenia na prawo własności, zawieszenie postępowania na czas procedury wieczystoksięgowej, ponowne rozpatrzenie sprawy, kolejną apelację, wniosek o wznowienie postępowania i ostateczne rozstrzygnięcie w 2006 roku. Całość postępowania trwała ponad jedenaście lat.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałą część skargi za niedopuszczalną. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Orzeka, że państwo pozwane ma zapłacić każdemu skarżącemu 8 000 EUR tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową oraz 960 EUR łącznie na pokrycie kosztów i wydatków, powiększone o wszelkie należne podatki. 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżących dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� SIRK� �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �GY (44822/04. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2008. febru�r 5. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. SIRK� �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Sirk� �s m�sok kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k Baka Andr�s, Riza T�rmen, Mindia Ugrekhelidze, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, b�r�k �s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes, 2008. janu�r 15-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (44822/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n n�gy magyar �llampolg�r, Sirk� Mih�lyn�, Husz�r J�zsefn�, And� Ferencn� �s Galamb R�bertn� (a "k�relmezk") 2004. november 8-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezket Kov�cs L. Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2007. janu�r 11-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK 4. A k�relmezk megnevez�s�k sorrendj�ben 1919-ben, 1941-ben, 1947ben, illetve 1955-ben sz�lettek �s Etesen, B�tonytereny�n, Salg�tarj�nban, illetve Etesen �lnek. 5. Egy ingatlannal kapcsolatos vit�val �sszef�gg�sben S. �s t�rsai 1994. j�nius 23-�n szolgalmi jog meg�llap�t�sa ir�nti pert ind�tottak a k�relmezk ellen. 6. H�rom t�rgyal�st, szakv�lem�ny beszerz�s�t �s felperesi jogut�d perbe von�s�t k�veten a Salg�tarj�ni V�rosi B�r�s�g 1998. j�nius 18-�n helyt SIRK� �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET adott a keresetnek. Fellebbez�s nyom�n a N�gr�d Megyei B�r�s�g 1998. november 12-�n hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot. 7. A megism�telt elj�r�sban 1999. m�rcius 4-�n a felperesek kereset�ket megv�ltoztatt�k, �s tulajdonjogot k�veteltek. Ezt k�veten a b�r�s�g egy m�r folyamatban l�v f�ldhivatali elj�r�s befejez�s�ig felf�ggesztette a pert. Ezen elj�r�s 2001. janu�r 8-�n z�rult le. 2001. �prilis 23-�n a felperesek k�pviselje az elj�r�s folytat�s�t k�rte. 8. Az elj�r�s 2001. j�nius 6-�n folytat�dott. T�bb t�rgyal�st �s szakv�lem�ny beszerz�s�t k�veten a V�rosi B�r�s�g elutas�totta a keresetet. 9. Fellebbez�s nyom�n, 2004. m�jus 11-�n, a Megyei B�r�s�g megv�ltoztatta a hat�rozatot, �s meg�t�lte a felperesek sz�m�ra a k�rt szolgalmat. 10. 2004. szeptember 20-�n a k�relmezk per�j�t�st kezdem�nyeztek. 2005. �prilis 27-�n a Megyei B�r�s�g helyt adott a k�relemnek. 11. A per�j�t�si elj�r�sban 2005. december 8-�n a V�rosi B�r�s�g meg�llap�totta, hogy a szolgalom felperesek �ltali elbirtokl�sa nem k�vetkezett be. A V�rosi B�r�s�g elrendelte a szolgalmi jog t�rl�s�t az ingatlan-nyilv�ntart�sb�l. 12. Fellebbez�s nyom�n, 2006. �prilis 25-�n, a Megyei B�r�s�g megv�ltoztatta a hat�rozatot, s a 2004. m�jus 11-�n meghozott hat�rozat�t hagyta helyben. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 13. A k�relmezk panaszolt�k, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 14. A Korm�ny vitatta a panaszt. 15. A figyelembe veend idszak 1994. j�nius 23-�n kezdd�tt �s 2006. �prilis 25-�n z�rult le. Ilyen m�don az elj�r�s k�t b�r�s�gi szinten tizenegy �vig �s t�z h�napig tartott. A. Elfogadhat�s�g SIRK� �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 16. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 17. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 18. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 19. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 20. A k�relmezk az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se, valamint az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n az elj�r�s kimenetel�t is panaszolt�k. 21. Amennyiben a k�relmezk panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, �gy a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- vagy jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, ha �s amennyiben e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �ll�t fel a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain [GC], judgment of 21 January 1999). SIRK� �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 22. A jelen �gyben a B�r�s�g az �gyiratok alapj�n semmilyen jel�t nem l�tja annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s m�s m�don tisztess�gtelen lett volna. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi, hogy a hazai b�r�s�gok az �nk�nyess�g minden jel�tl mentes elj�r�sban, mag�nfelek k�z�tti polg�ri jogi jogvit�t d�nt�ttek el. Ilyen m�don nincs jelen annak, hogy a k�relmezk sz�m�ra az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n biztos�tott jogokat megs�rtett�k volna. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 23. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 24. A k�relmezk egy�ttesen 8000 eur� vagyoni k�rt�r�t�st, tov�bb� fejenk�nt 8000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�veteltek. 25. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. 26. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmezk nem vagyoni k�rt szenvedtek, ez�rt hely�nval�nak �t�li, hogy mindegyik k�relmez megkapja az ilyen c�men k�rt teljes �sszeget, azaz 8000 eur�t. B. K�lts�gek �s kiad�sok 27. A k�relmezk 1960 eur�t k�rtek a hazai b�r�s�gok, tov�bb� 960 eur�t a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. Ezen ut�bbi t�telt illeten beny�jtott�k az �gyv�dj�k �ltal ki�ll�tott sz�ml�t. 28. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 29. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g a hazai elj�r�ssal kapcsolatos k�lts�gek �s kiad�sok SIRK� �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET megt�r�t�se ir�nti ig�nyt elutas�tja, de �sszernek tartja, hogy a k�relmezk sz�m�ra egy�ttesen meg�t�lje a B�r�s�g eltti elj�r�s tekintet�ben k�rt teljes �sszeget, azaz 960 eur�t. C. K�sedelmi kamat 30. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, vagyoni k�r tekintet�ben mindegyik k�relmez sz�m�ra fejenk�nt 8000 (nyolcezer) eur�t, k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben egy�ttesen 960 (kilencsz�zhatvan) eur�t, tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. febru�r 5-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. SIRK� �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET Fran�oise Tulkens Eln�k Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło