44885/04

+ EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� BORODY kontra MAGYARORSZ�G �GY (44885/04. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2007. november 20. V�GLEGES 2008.02.20. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. BORODY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Borody kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: F. TULKENS, Eln�k A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, M. UGREKHELIDZE, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. POPOVI b�r�k �s F. Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes 2007. okt�ber 23-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (44885/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Borody Huba (a "k�relmez") 2004. szeptember 7-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezt Horv�th Gy., Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2007. janu�r 11-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1939-ben sz�letett �s Budapesten �l. 5. Egy ingatlannal kapcsolatos vit�ban B. �r 1996. janu�r 2-�n pert ind�tott a k�relmez ellen. 6. 1996. �prilis 23. �s 2001. j�lius 5. k�z�tt a Budapesti II. �s III. ker�leti B�r�s�g 14 t�rgyal�st tartott �s szakv�lem�nyt szerzett be. BORODY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 7. 2001. okt�ber 9-�n az alperes ellenkeresetet terjesztett el a k�z�s tulajdonban �ll� ingatlan megoszt�sa ir�nt. 2002. m�rcius 7-�n �s j�nius 11�n tov�bbi t�rgyal�sokra ker�lt sor. 8. 2004. febru�r 4-tl az elj�r�s sz�netelt, mivel a felek egyezs�gk�t�st k�s�reltek meg. 9. 2004. j�nius 21-�n, szeptember 28-�n �s december 3-�n tov�bbi t�rgyal�sokra ker�lt sor. December 3-�n a felek k�relm�re a b�r�s�g ism�t a per sz�netel�s�t �llap�totta meg. 10. 2005. j�nius 6-�n a felek a per folytat�s�t, 2005. j�lius 18-�n a per sz�netel�s�t, 2006. janu�r 5-�n pedig t�rgyal�s kitz�s�t k�rt�k. Mivel azonban a 2006. m�rcius 9-i t�rgyal�son egyik f�l sem jelent meg, a b�r�s�g meg�llap�totta a sz�netel�st. A t�rv�nyben meghat�rozott hath�napos hat�rid lej�rt�t k�veten a per 2006. szeptember 9-�n megsznt. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 11. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 12. A Korm�ny vitatta a panaszt. 13. A figyelembe veend idszak 1996. janu�r 2-�n kezdd�tt �s 2006. szeptember 9-�n z�rult le. Ilyen m�don t�bb mint t�z �vig �s nyolc h�napig tartott. A B�r�s�g v�lem�nye szerint azonban a 2004. febru�r 4. �s j�nius 21., valamint a 2004. december 3. �s 2006. szeptember 9. k�z�tti idszak � amikor a per a felek k�relm�re sz�netelt � nem r�hat� az �llam terh�re. Ez�rt a sz�netel�s �sszesen k�t �v, egy h�nap �s 22 napot kitev idtartam�t le kell vonni a teljes hosszb�l. Ilyen m�don a relev�ns idszak egy b�r�s�gi szinten nyolc �v, hat h�nap �s 18 nap. A. Elfogadhat�s�g 14. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti BORODY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 15. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 16. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 17. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 18. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 19. A k�relmez 11 000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 20. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 21. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. A B�r�s�g m�lt�nyoss�gi alapon 8 000 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra. B. K�lts�gek �s kiad�sok 22. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. BORODY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET C. K�sedelmi kamat 23. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 8000 (nyolcezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. november 20-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. J.P. COSTA Eln�k F. ELENS-PASSOS Hivatalvezet-helyettes