45311/05
WyrokETPCz2007-05-03ECLI:CE:ECHR:2007:0503JUD004531105
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania sądowego w sprawie o bezprawne zwolnienie z pracy naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał stwierdził, że postępowanie krajowe w sprawie o bezprawne zwolnienie z pracy, trwające prawie siedem lat i cztery miesiące na trzech instancjach, było nadmiernie długie. W ocenie tej uwzględniono złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz, a także stawkę sporu dla skarżącego, podkreślając wymóg szczególnej staranności w sprawach pracowniczych. Trybunał uznał, że Rząd nie przedstawił przekonujących argumentów uzasadniających tak długi czas trwania postępowania.Stan faktyczny
Skarżący, zwolniony z pracy we wrześniu 1997 r., wniósł pozew o stwierdzenie bezprawności zwolnienia 12 listopada 1997 r. Postępowanie krajowe, toczące się na trzech instancjach, trwało prawie siedem lat i cztery miesiące, zakończyło się 7 marca 2005 r. Sądy krajowe uznały zwolnienie za bezprawne i przyznały skarżącemu odszkodowanie, jednak skarżący złożył skargę do ETPCz na przewlekłość postępowania.Rozstrzygnięcie
Skarga dotycząca nadmiernej długości postępowania uznana za dopuszczalną, pozostałe części skargi za niedopuszczalne.
Stwierdzono naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji.
Zasądzono 3 000 EUR tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową.
Odrzucono pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
BAKONYI kontra MAGYARORSZ�G �GY (45311/05 sz. K�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2007. m�jus 3.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
BAKONYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Bakonyi kontra Magyarorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
F. TULKENS, Eln�k, A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL� Hivatalvezet
2007. �prilis 3-�n tartott z�rt �l�s�n az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (45311/05 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Bakonyi Mih�ly (a "k�relmez") 2004. j�nius 21-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2006. m�rcius 13-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
4. A k�relmez 1952-ben sz�letett �s Szegeden �l. 5. 1997 szeptember�ben a k�relmezt elbocs�tott�k munkahely�rl. 1997. november 12-�n a k�relmez felmond�s jogelleness�g�nek meg�llap�t�sa ir�nti pert ind�tott a b�r�s�gon. 6. 1998. �prilis 30-�n a Fv�rosi Munka�gyi B�r�s�g t�rgyal�st tartott, majd 1998. j�nius 4-�n elrendelte az �gy iratainak �tt�tel�t a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�gra. 1999. okt�ber 21-�n a Ker�leti B�r�s�g a pert megsz�ntette, miut�n a k�relmez szab�lyszer id�z�s ellen�re nem jelent meg a t�rgyal�son. 2000. febru�r 22-�n a k�relmez k�relm�re a Ker�leti
BAKONYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
B�r�s�g folytatta az elj�r�st, de a k�relmez k�relm�re ism�t elrendelte a per sz�netel�s�t. 2000. augusztus 4-�n a k�relmez az elj�r�s folytat�s�t k�rte
7. 2001. �prilis 26-�n a Ker�leti B�r�s�g t�rgyal�st tartott, majd 2002. m�jus 2-�n hat�sk�r�nek hi�ny�t �llap�totta meg, �s az illet�kes b�r�s�g kijel�l�s�t k�rte a Legfelsbb B�r�s�gt�l. 2002. m�jus 22-�n a Legfelsbb B�r�s�g a Fv�rosi Munka�gyi B�r�s�got jel�lte ki az elj�r�sra.
8. 2003. janu�r 21-�n a Fv�rosi B�r�s�g t�rgyal�st tartott, 2003. m�jus 6-�n a k�relmez jav�ra d�nt�tt, meg�llap�totta az elbocs�t�s jogelleness�g�t, �s k�rt�r�t�st �t�lt meg a k�relmez sz�m�ra.
9. Fellebbez�s nyom�n 2003. november 28-�n a Fv�rosi B�r�s�g l�nyeg�ben helyben hagyta az elsfok� hat�rozatot, megemelte a meg�t�lt �sszeget, de a k�relmez tov�bbi c�meken elterjesztett k�rt�r�t�si ig�nyeit elutas�totta.
10. 2004. m�rcius 23-�n a k�relmez fel�lvizsg�lati k�relmet ny�jtott be az �t�let ellen. 2005. janu�r 26-�n a Legfelsbb B�r�s�g a k�relmet elutas�totta. A hat�rozatot 2005. m�rcius 7-�n k�zbes�tett�k a k�relmez sz�m�ra.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
11. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g tisztess�gesen �s �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
12. A Korm�ny vitatta a panaszt. 13. A figyelembe veend idszak 1997. november 12-�n kezdd�tt �s 2005. m�rcius 7-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten csaknem h�t �vig �s n�gy h�napig tartott.
A. Elfogadhat�s�g
14. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
BAKONYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
B. �rdem
15. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, 43. �, ECHR 2000-VII). A B�r�s�g megism�tli, hogy munka�gyi jogvit�kban k�l�nleges szorgalommal kell elj�rni (Ruotolo v. Italy, judgment of 27 February 1992, Series A no. 230-D, 39. o., 17. �)]
16. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
17. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
18. A k�relmez az Egyezm�ny 5., 8., 9., 10. �s 11. Cikke alapj�n az elj�r�s kimenetel�t is panaszolta.
19. Amennyiben a k�relmez panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, �gy a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- �s jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, hogyha e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �ll�t fel a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain [GC], judgment of 21 January 1999).
20. A B�r�s�g megjegyzi: A jelen �gyben nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s egy�b m�don tisztess�gtelen vagy �nk�nyes lett volna. Tov�bb�, a k�relmez beadv�nyai
BAKONYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
alapj�n nincs jele annak, hogy az Egyezm�nyben biztos�tott egy�b jogait is megs�rtett�k volna. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
21. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
22. A k�relmez 100 milli� eur�t k�vetelt vagyoni �s nem vagyoni k�r�nak megt�r�t�sek�nt.
23. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 24. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. Azt azonban elfogadja, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve � figyelemmel arra, hogy mi volt a per t�tje a k�relmez sz�m�ra, de figyelemmel a k�relmez terh�re r�hat� k�sedelemre is� a B�r�s�g 3.000 eur�t (EUR) �t�l meg a k�relmez sz�m�ra ilyen c�men.
B. K�lts�gek �s kiad�sok 25. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt.
C. K�sedelmi kamat
26. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
BAKONYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t pedig elfogadhatatlannak nyilv�n�tja ;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja:
(a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 3.000 eur�t (h�romezer eur�), tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val;
(b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, az �r�sos �rtes�t�s a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. szab�lya 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen 2007. m�jus 3-�n ker�lt kik�ld�sre.
F. TULKENS Eln�k
S. DOLL� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło