45407/05

WyrokETPCz2009-11-24ECLI:CE:ECHR:2009:1124JUD004540705

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego o odszkodowanie, trwającego ponad jedenaście lat na dwóch instancjach, naruszyła prawo skarżących do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że okres postępowania, trwający ponad jedenaście lat na dwóch instancjach sądowych, był nadmierny i nie spełniał wymogu 'rozsądnego terminu' z art. 6 ust. 1 Konwencji. Pomimo odliczenia okresu zawieszenia postępowania z przyczyn niezależnych od państwa, pozostały czas był zbyt długi. Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby tak długi czas trwania postępowania, co doprowadziło do stwierdzenia naruszenia.
Stan faktyczny
W czerwcu 1997 roku szesnastu obywateli Węgier i dwie węgierskie spółki złożyło pozew o odszkodowanie przeciwko gminie Budapeszt IX. dzielnicy za szkody spowodowane działaniami administracyjnymi. Postępowanie przed Sądem Metropolitalnym obejmowało liczne rozprawy i opinie biegłych, a także zostało zawieszone na rok i pięć miesięcy z powodu śmierci dwóch powodów. W 2003 roku Sąd Metropolitalny wydał wyrok, który został uchylony przez Sąd Apelacyjny, nakazując ponowne rozpoznanie sprawy. W momencie wydania wyroku ETPCz, sprawa nadal toczyła się w pierwszej instancji.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznał skargę za dopuszczalną. 2. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądził zadośćuczynienie za szkody niemajątkowe oraz zwrot kosztów i wydatków. 4. Oddalił pozostałe żądania skarżących dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �GY (45407/05. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2009. november 24. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Horv�th �s m�sok kontra Magyarorsz�g �gyben, az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, Kristina Pardalos, b�r�k �s Sally Doll�, Hivatalvezet 2009. november 3-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (45407/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n tizenhat magyar �llampolg�r �s k�t magyar gazdas�gi t�rsas�g (,,a k�relmezk") 2005. december 12-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezket Kussinszky P., Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2008. okt�ber 22-�n a M�sodik Szekci� Eln�ke �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Arr�l is d�nt�s sz�letett, hogy a k�relem �rdeme �s elfogadhat�s�ga egy�ttesen ker�l megvizsg�l�sra (29. Cikk 3. bekezd�s). A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez tizenhat magyar �llampolg�r �s k�t magyar gazdas�gi t�rsas�g (a list�t ld. a Mell�kletben). 5. 1997 j�nius�ban a k�relmezk �llamigazgat�si jogk�rben okozott k�r miatt k�rt�r�t�si keresetet ny�jtottak be Budapest IX. ker�let�nek �nkorm�nyzata ellen. A Fv�rosi B�r�s�g t�bb t�rgyal�st tartott �s szakv�lem�nyeket szerzett be. K�t felperes idk�zben bek�vetkezett hal�la miatt a b�r�s�g �sszesen egy �v �t h�napra az elj�r�s f�lbeszakad�s�t �llap�totta meg. HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 6. 2003. m�jus 5-�n a Fv�rosi B�r�s�g �t�letet hozott. 2003. november 18-�n a Fv�rosi �t�lt�bla hat�lyon k�v�l helyezte az �t�letet, �s a b�r�s�got �j elj�r�s lefolytat�s�ra utas�totta. 7. A megism�telt elj�r�sban sz�mos t�rgyal�sra �s egy szakv�lem�ny beszerz�s�re ker�lt sor. Az �gyiratban fellelhet inform�ci�k szerint a per jelenleg is els fokon van folyamatban. A JOG 8. A k�relmezk azt panaszolt�k, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben foglalt "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A Korm�ny vitatta a panaszt. 9. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a figyelembe veend idszak eddig t�bb mint tizenk�t �ve �s �t h�napja tart. Ezen idszakb�l le kell vonni a jogut�dok perbe l�p�s�ig eltelt, az �llam terh�re nem r�hat� egy �v �s �t h�napos peri�dust. A fennmarad� idszak azonban k�t b�r�s�gi szinten m�g �gy is meghaladja a tizenegy �vet. Az elj�r�s ezen hossz�ra figyelemmel a k�relmet elfogadhat�nak kell nyilv�n�tani. 10. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld., t�bbek k�z�tt, Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjog�ra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az els elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. 11. Az Egyezm�ny 41. Cikk�re hivatkozva Sch�n Andr�sn� kiv�tel�vel mindegyik k�relmez �sszesen 20000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. Sch�n Andr�sn� 40000 eur�t k�rt. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmezk nem vagyoni k�rt szenvedtek. M�lt�nyoss�gi alapon a B�r�s�g ilyen c�men 6000 eur�t �t�l meg minden k�relmez sz�m�ra, Visontai Katalin, Visontai K�lm�n �s dr. Visontai K�lm�n kiv�tel�vel, akik sz�m�ra a B�r�s�g egy�ttesen �t�l meg 6000 eur�t. Tov�bb�, tekintettel arra, hogy a sz�ban forg� elj�r�s a hazai b�r�s�gok eltt m�g mindig folyamatban van, a B�r�s�g �gy v�li, hogy a legmegfelelbb jogorvoslat az lenne, ha az elj�r�st � az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben foglalt k�vetelm�nyekkel �sszhangban � a lehet leghamarabb lez�rn�k (ld Uuz v. Turkey, no. 31932/03, � 30, 13 December 2007). 12. A k�relmezk tov�bbi 2020 eur�t k�veteltek a B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben. Ez az �sszeg 120 eur�s �rad�j mellett az HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET �gyv�dj�k �ltal az �gyre ford�tott 16 �r�nyi munk�nak (4 �ra irattanulm�nyoz�s, 4 �ra esetjog tanulm�nyoz�s, 4 �ra konzult�ci� az �gyfelekkel �s 4 �ra beadv�nyk�sz�t�s), valamint 100 eur� adminisztrat�v kiad�snak felel meg. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak annyiban jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, amennyiben bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren mer�ltek fel, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben, a birtok�ban l�v dokumentumokra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel, a B�r�s�g a k�relmezk sz�m�ra egy�ttesen 1500 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek a B�r�s�g eltti elj�r�s tekintet�ben. 13. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�nak nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmezk sz�m�ra az al�bbi �sszegeket kell kifizetnie: (i) nem vagyoni k�r tekintet�ben � Visontai Katalin, Visontai K�lm�n �s dr. Visontai K�lm�n kiv�tel�vel � minden k�relmez sz�m�ra 6000 (hatezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (ii) nem vagyoni k�r tekintet�ben Visontai Katalin, Visontai K�lm�n �s dr. Visontai K�lm�n sz�m�ra egy�ttesen 6000 (hatezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (iii) k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben a k�relmezk sz�m�ra egy�ttesen 1500 (ezer�tsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie nemzeti valut�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmezk igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2009. november 24-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Sally Doll� Hivatalvezet Fran�oise Tulkens Eln�k HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET MELL�KLET A k�relmezk list�ja N�v Lak�hely 1. Horv�th K�lm�n 2. B�f�-Land Bt. 3. Fodor Tam�s 4. Urb�n K�roly 5. Homola �s Csang Kft. 6. Sch�n Andr�sn� 7. R�zsa Andr�s 8. M�trai Antal 9. Sz�sz B�la 10. Vagy�czky Mih�lyn� 11. Kov�cs G�bor 12. Kapit�ny Karolina 13. K�rp�ti Gy�rgyn� 14. Tak�cs L�szl�n� 15. D�vid L�szl�n� 16. Visontai Katalin 17. Visontai K�lm�n 18. dr. Visontai K�lm�n Budapest Budapest Budapest Budapest Budakeszi Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło