45407/05
WyrokETPCz2009-11-24ECLI:CE:ECHR:2009:1124JUD004540705
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego o odszkodowanie, trwającego ponad jedenaście lat na dwóch instancjach, naruszyła prawo skarżących do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że okres postępowania, trwający ponad jedenaście lat na dwóch instancjach sądowych, był nadmierny i nie spełniał wymogu 'rozsądnego terminu' z art. 6 ust. 1 Konwencji. Pomimo odliczenia okresu zawieszenia postępowania z przyczyn niezależnych od państwa, pozostały czas był zbyt długi. Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby tak długi czas trwania postępowania, co doprowadziło do stwierdzenia naruszenia.Stan faktyczny
W czerwcu 1997 roku szesnastu obywateli Węgier i dwie węgierskie spółki złożyło pozew o odszkodowanie przeciwko gminie Budapeszt IX. dzielnicy za szkody spowodowane działaniami administracyjnymi. Postępowanie przed Sądem Metropolitalnym obejmowało liczne rozprawy i opinie biegłych, a także zostało zawieszone na rok i pięć miesięcy z powodu śmierci dwóch powodów. W 2003 roku Sąd Metropolitalny wydał wyrok, który został uchylony przez Sąd Apelacyjny, nakazując ponowne rozpoznanie sprawy. W momencie wydania wyroku ETPCz, sprawa nadal toczyła się w pierwszej instancji.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznał skargę za dopuszczalną. 2. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądził zadośćuczynienie za szkody niemajątkowe oraz zwrot kosztów i wydatków. 4. Oddalił pozostałe żądania skarżących dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �GY (45407/05. sz. k�relem)
�T�LET STRASBOURG 2009. november 24. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Horv�th �s m�sok kontra Magyarorsz�g �gyben, az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, Kristina Pardalos, b�r�k �s Sally Doll�, Hivatalvezet 2009. november 3-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (45407/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n tizenhat magyar �llampolg�r �s k�t magyar gazdas�gi t�rsas�g (,,a k�relmezk") 2005. december 12-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A k�relmezket Kussinszky P., Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2008. okt�ber 22-�n a M�sodik Szekci� Eln�ke �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Arr�l is d�nt�s sz�letett, hogy a k�relem �rdeme �s elfogadhat�s�ga egy�ttesen ker�l megvizsg�l�sra (29. Cikk 3. bekezd�s).
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
4. A k�relmez tizenhat magyar �llampolg�r �s k�t magyar gazdas�gi t�rsas�g (a list�t ld. a Mell�kletben).
5. 1997 j�nius�ban a k�relmezk �llamigazgat�si jogk�rben okozott k�r miatt k�rt�r�t�si keresetet ny�jtottak be Budapest IX. ker�let�nek �nkorm�nyzata ellen. A Fv�rosi B�r�s�g t�bb t�rgyal�st tartott �s szakv�lem�nyeket szerzett be. K�t felperes idk�zben bek�vetkezett hal�la miatt a b�r�s�g �sszesen egy �v �t h�napra az elj�r�s f�lbeszakad�s�t �llap�totta meg.
HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
6. 2003. m�jus 5-�n a Fv�rosi B�r�s�g �t�letet hozott. 2003. november 18-�n a Fv�rosi �t�lt�bla hat�lyon k�v�l helyezte az �t�letet, �s a b�r�s�got �j elj�r�s lefolytat�s�ra utas�totta.
7. A megism�telt elj�r�sban sz�mos t�rgyal�sra �s egy szakv�lem�ny beszerz�s�re ker�lt sor. Az �gyiratban fellelhet inform�ci�k szerint a per jelenleg is els fokon van folyamatban.
A JOG
8. A k�relmezk azt panaszolt�k, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben foglalt "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A Korm�ny vitatta a panaszt.
9. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a figyelembe veend idszak eddig t�bb mint tizenk�t �ve �s �t h�napja tart. Ezen idszakb�l le kell vonni a jogut�dok perbe l�p�s�ig eltelt, az �llam terh�re nem r�hat� egy �v �s �t h�napos peri�dust. A fennmarad� idszak azonban k�t b�r�s�gi szinten m�g �gy is meghaladja a tizenegy �vet. Az elj�r�s ezen hossz�ra figyelemmel a k�relmet elfogadhat�nak kell nyilv�n�tani.
10. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld., t�bbek k�z�tt, Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjog�ra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az els elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
11. Az Egyezm�ny 41. Cikk�re hivatkozva Sch�n Andr�sn� kiv�tel�vel mindegyik k�relmez �sszesen 20000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. Sch�n Andr�sn� 40000 eur�t k�rt. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmezk nem vagyoni k�rt szenvedtek. M�lt�nyoss�gi alapon a B�r�s�g ilyen c�men 6000 eur�t �t�l meg minden k�relmez sz�m�ra, Visontai Katalin, Visontai K�lm�n �s dr. Visontai K�lm�n kiv�tel�vel, akik sz�m�ra a B�r�s�g egy�ttesen �t�l meg 6000 eur�t. Tov�bb�, tekintettel arra, hogy a sz�ban forg� elj�r�s a hazai b�r�s�gok eltt m�g mindig folyamatban van, a B�r�s�g �gy v�li, hogy a legmegfelelbb jogorvoslat az lenne, ha az elj�r�st � az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben foglalt k�vetelm�nyekkel �sszhangban � a lehet leghamarabb lez�rn�k (ld Uuz v. Turkey, no. 31932/03, � 30, 13 December 2007).
12. A k�relmezk tov�bbi 2020 eur�t k�veteltek a B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben. Ez az �sszeg 120 eur�s �rad�j mellett az
HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
�gyv�dj�k �ltal az �gyre ford�tott 16 �r�nyi munk�nak (4 �ra irattanulm�nyoz�s, 4 �ra esetjog tanulm�nyoz�s, 4 �ra konzult�ci� az �gyfelekkel �s 4 �ra beadv�nyk�sz�t�s), valamint 100 eur� adminisztrat�v kiad�snak felel meg. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak annyiban jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, amennyiben bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren mer�ltek fel, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben, a birtok�ban l�v dokumentumokra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel, a B�r�s�g a k�relmezk sz�m�ra egy�ttesen 1500 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek a B�r�s�g eltti elj�r�s tekintet�ben.
13. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Elfogadhat�nak nyilv�n�tja a k�relmet;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmezk sz�m�ra az al�bbi �sszegeket kell kifizetnie: (i) nem vagyoni k�r tekintet�ben � Visontai Katalin, Visontai K�lm�n �s dr. Visontai K�lm�n kiv�tel�vel � minden k�relmez sz�m�ra 6000 (hatezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (ii) nem vagyoni k�r tekintet�ben Visontai Katalin, Visontai K�lm�n �s dr. Visontai K�lm�n sz�m�ra egy�ttesen 6000 (hatezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (iii) k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben a k�relmezk sz�m�ra egy�ttesen 1500 (ezer�tsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie nemzeti valut�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank
HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmezk igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2009. november 24-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Sally Doll� Hivatalvezet
Fran�oise Tulkens Eln�k
HORV�TH �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
MELL�KLET
A k�relmezk list�ja
N�v
Lak�hely
1. Horv�th K�lm�n 2. B�f�-Land Bt. 3. Fodor Tam�s 4. Urb�n K�roly 5. Homola �s Csang Kft. 6. Sch�n Andr�sn� 7. R�zsa Andr�s 8. M�trai Antal 9. Sz�sz B�la 10. Vagy�czky Mih�lyn� 11. Kov�cs G�bor 12. Kapit�ny Karolina 13. K�rp�ti Gy�rgyn� 14. Tak�cs L�szl�n� 15. D�vid L�szl�n� 16. Visontai Katalin 17. Visontai K�lm�n 18. dr. Visontai K�lm�n
Budapest Budapest Budapest Budapest Budakeszi Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło