4578/03

WyrokETPCz2006-10-31ECLI:CE:ECHR:2006:1031JUD000457803

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy długość postępowania cywilnego w sprawie odszkodowania i roszczenia wzajemnego naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał, oceniając rozsądność długości postępowania w świetle konkretnych okoliczności sprawy, w tym jej złożoności, zachowania skarżącego i władz krajowych oraz stawki sporu, stwierdził, że postępowanie trwało zbyt długo. Pomimo że okres podlegający ocenie Trybunału rozpoczął się później, Trybunał uwzględnił stan postępowania w momencie rozpoczęcia tego okresu. Władze krajowe nie przedstawiły przekonujących argumentów uzasadniających tak długi czas trwania sprawy, co doprowadziło do konkluzji o naruszeniu art. 6 ust. 1 Konwencji.
Stan faktyczny
W maju 1990 r. firma wszczęła postępowanie odszkodowawcze przeciwko skarżącemu, Bencze Jánosowi, w Debreczynie. W lipcu 1992 r. skarżący złożył roszczenie wzajemne. Postępowanie toczyło się na dwóch instancjach, z wyrokiem sądu pierwszej instancji z 1996 r., który został częściowo uchylony przez Sąd Najwyższy w 1998 r. w zakresie roszczenia wzajemnego. Po ponownym rozpoznaniu, Sąd Okręgowy wydał wyrok w lutym 2000 r., który został ostatecznie utrzymany przez Sąd Najwyższy w maju 2002 r.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę za dopuszczalną; 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji; 3. Zasądza na rzecz skarżącego 8 000 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 500 EUR tytułem kosztów i wydatków, wraz z odsetkami; 4. Oddala pozostałe żądania skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

BENCZE v. HUNGARY JUDGMENT M�SODIK SZEKCI� BENCZE kontra MAGYARORSZ�G �GY (4578/03 sz. K�relem) �T�LET STRASBOURG 2006. okt�ber 31. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. 2 BENCZE v. HUNGARY JUDGMENT A Bencze kontra Magyarorsz�g �gyben Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: J.-P. COSTA, Eln�k A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, R. T�RMEN, M. UGREKHELIDZE, A. MULARONI, D. JOCIEN, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet 2006. okt�ber 10-i z�rt �l�s�n folytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (4578/03 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n Bencze J�nos magyar �llampolg�r 2002. december 2-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2005. j�nius 29-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a Korm�nnyal a panaszt. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK 4. A k�relmez 1937-ben sz�letett �s Debrecenben �l. 5. 1990 m�jus�ban egy t�rsas�g k�rt�r�t�si pert ind�tott a k�relmez ellen. 1991. november 1-�n a Legfelsbb B�r�s�g a Hajd�-Bihar Megyei B�r�s�got jel�lte ki az elj�r�s lefolytat�s�ra. 1992. j�lius 22-�n a k�relmez ellenkeresetet ny�jtott be. 6. H�rom t�rgyal�s �s egy szakv�lem�ny beszerz�s�t k�veten a Megyei B�r�s�g 1996. december 2-�n az �sszes kereseti k�relmet elutas�totta. 7. 1998. febru�r 18-�n a Legfelsbb B�r�s�g fellebbviteli b�r�s�gk�nt elj�rva hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatnak a k�relmez ellenkereset�vel BENCZE v. HUNGARY JUDGMENT kapcsolatos r�sz�t, s ezen r�sz vonatkoz�sban �j elj�r�sra utas�totta a Megyei B�r�s�got. 8. 1999. m�jus 21-�n a Megyei B�r�s�g t�rgyal�st tartott �s szak�rt kirendel�s�rl hat�rozott. 9. 2000. febru�r 25-�n a Megyei B�r�s�g arra k�telezte a felperest, hogy 1.300.000 forintot �s ezen �sszeg felgy�lemlett kamatait fizesse meg a k�relmez sz�m�ra, a t�bbi felperesi ig�nyt pedig elutas�totta. 10. Fellebbez�s nyom�n 2002. m�jus 22-�n a Legfelsbb B�r�s�g helybenhagyta az elsfok� hat�rozatot. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 11. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy... b�r�s�g tisztess�gesen �s �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..." 12. A Korm�ny vitatta a panaszt. 13. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni panasz jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba l�pett. Az az�ta eltelt id �sszer volt�nak meg�t�l�s�hez azonban figyelembe kell venni az elj�r�s ezen idpontbeli �llapot�t is. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a fenti idpontban a per m�r mintegy k�t �s f�l �ve folyamatban volt. A sz�ban forg� idszak 2002. m�jus 22-�n z�rult le. Ilyen m�don k�t b�r�s�gi szinten t�bb mint kilenc �s f�l tartott. A. Elfogadhat�s�g 14. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. 4 BENCZE v. HUNGARY JUDGMENT B. �rdem 15. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 16. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 17. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 18. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 19. A k�relmez 27 milli� forintot1 k�vetelt vagyoni �s nem vagyoni k�r tekintet�ben. 20. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 21. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedhetett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve a B�r�s�g 8.000 eur�t (EUR) �t�l meg a k�relmez sz�m�ra ilyen c�men. Megk�zel�tleg 98.900 eur� BENCZE v. HUNGARY JUDGMENT B. K�lts�gek �s kiad�sok 12. A k�relmez 400.0001 k�vetelt alapveten a hazai b�r�s�gok eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�sek�nt. 23. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 24. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g ilyen c�men 500 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek a jogi k�pvisel �ltal nem k�pviselt k�relmez sz�m�ra. C. K�sedelmi kamat 25. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�nak nyilv�n�tja a panaszt ; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 8.000 eur�t (nyolcezer eur�), k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 500 eur�t (�tsz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skor alkalmazott �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val ; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis 1 Megk�zel�tleg 1.500 eur� 6 BENCZE v. HUNGARY JUDGMENT kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, az �r�sos �rtes�t�s a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. szab�lya 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen 2006. okt�ber 31-�n ker�lt kik�ld�sre. J.P. COSTA Eln�k S. DOLL� Hivatalvezet

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło