52727/99

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   THEISZLER kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (52727/99 sz. Kérelem)   ÍTÉLET   (Békés rendezés)   STRASBOURG   2003. szeptember 30.   Ezen döntés végleges, de szerkesztői változtatás alá eshet.   THEISZLER kontra MAGYARORSZÁG (BÉKÉS RENDEZÉS) ÍTÉLET 1   A Theiszler kontra Magyarország ügyben,   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott ülésén, melynek   tagjai voltak:   J.-P. Costa, Elnök   A.B. Baka,   Gaukur Jörundsson,   K. Jungwiert,   V. Butkevych,   W. Thomassen,   M. Ugrekhelidze, bírák   és T. L. Early, Hivatalvezető-helyettes,   2002. december 17-i és 2003. szeptember 9-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően   az utóbb említett időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (52727/99 sz.), amelyet az   emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény („az Egyezmény”) 34.   Cikke alapján egy magyar állampolgár, Theiszler Judit („a kérelmező”) 1999. szeptember 24-   én terjesztett az Emberi Jogok Európai Bírósága elé.   2. A kérelmezőt Papp G., Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte. A Magyar Kormányt   („a Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az Igazságügyi Minisztérium Helyettes   Államtitkára képviselte.   3. A kérelmező az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdése alapján a polgári eljárás   elhúzódását panaszolta.   4. 2002. december 17-én a Bíróság elfogadhatónak nyilvánította a kérelmet.   5. Levélváltást követően 2003. április 29-én a Hivatalvezető az Egyezmény 38. Cikkének   1. (b) bekezdése szerinti békés rendezés elérését javasolta a feleknek. 2003. május 7-én a   kérelmező, május 12-én pedig a Kormány terjesztette elő az ügy békés rendezését elfogadó   alakszerű nyilatkozatát.   A TÉNYEK   6. A kérelmező 1958-ban született és Dunabogdányban, Magyarországon él.   7. 1991. május 16-án a kérelmező házassági vagyonjogi pert indított elvált férje ellen a   Szentendrei Városi Bíróság előtt.   8. 1992. november 4-én és 1992. január 8-án a bíróság meghallgatta a feleket, és a   kérelmezőt bizonyítás iránti indítványainak 30 napon belül történő előterjesztésére hívta fel.   9. 1992. április 6-án és augusztus 13-án a bíróság további tárgyalásokat tartott, amelyeken   a felek bejelentették, hogy reményeik szerint sikerül egyezséget kötniük. Az 1992. november   16-án tartott tárgyaláson a felek arról tájékoztatták a bíróságot, hogy egyezségkötésre irányuló   tárgyalásaik sikertelenek voltak.   THEISZLER kontra MAGYARORSZÁG (BÉKÉS RENDEZÉS) ÍTÉLET 2   10. Az 1993. május 24-én tartott tárgyaláson a kérelmező nem jelent meg. A bíróság két   tanút meghallgatott és elrendelte, hogy a kérelmező helyezze letétbe a vitatott vagyon   becsértékéről készítendő szakértői vélemény díjának megelőlegezett összegét. 1994. január   17-én, február 9-én és február 16-án a bíróság további tárgyalásokat tartott. Az 1994. március   30-i tárgyaláson a bíróság szakértő kinevezését tartotta szükségesnek, s felszólította a feleket,   hogy helyezzék letétbe a megelőlegezett összeget, vagy terjesszenek elő költségmentesség   iránti kérelmet. A kérelmező költségmentesség iránti kérelmet terjesztett elő; az alperes   figyelmeztetés ellenére sem tett eleget a végzésben foglaltaknak.   11. Az 1995. február 15-re kitűzött tárgyalást a bíró betegsége miatt el kellett halasztani.   1995. március 22-én, április 24-én és október 2-án, valamint 1996. szeptember 2-án és   december 18-án további tárgyalásokra került sor. 1997. november 27-én a bíróság szakértőt   nevezett ki. 1998. február 5-én, június 23-án, szeptember 28-án és november 23-án, továbbá   1999. január 18-án és 25-én a bíróság további tárgyalásokat tartott.   12. 1999. február 17-én a Szentendrei Városi Tanács ítéletet hirdetett, amelyet 1999.   április 27-én kézbesítettek a kérelmező számára, s amely 1999. május 13-án vált jogerőssé.   13. 2003. május 7-én a Bíróság a kérelmező által aláírt alábbi nyilatkozatot kapta kézhez.   „Közlöm, hogy Magyarország Kormánya készen áll arra, hogy 6.500 eurót (hatezer-ötszáz eurót), vagy ezen   összegnek megfelelő, az Európai Központi Bank által a békés rendezés időpontjában meghatározott átváltási   árfolyamon számított magyar forintot, továbbá– késedelmes kifizetés esetén – ezen összeg után kamatot fizessen   részemre vagyoni és nem-vagyoni károm, valamint költségeim és kiadásaim megtérítésére a Bíróság előtt lévő,   52727/99 sz. kérelmem békés rendezése céljából.   Elfogadom a javaslatot, és a jelen kérelem tényei tekintetében lemondok minden további, Magyarországgal   szemben támasztott követelésről. Kijelentem, hogy e békés rendezéssel az ügy jogerősen megoldódik, s hogy   nem kérem az ügy Nagykamara elé terjesztését.”   14. 2003. május 12-én a Bíróság az alábbi nyilatkozatot kapta a Kormánytól:   “Kijelentem, hogy Magyarország Kormánya 6.500 euró (hatezer-ötszáz euró), vagy annak megfelelő, az Európai   Központi Bank által a békés rendezéskori átváltási árfolyam alkalmazásával számított magyar forintot fizet   Theiszler Judit részére 52727/99 számon bejegyzett kérelmének békés rendezése céljából. Ezen összeg fedezi   Theiszler Judit minden vagyoni és nem-vagyoni kárát, költségeit és kiadásait. Az összeget az emberi jogok   európai egyezménye 39. Cikkének megfelelően a Bíróság határozatának kézhezvételétől számított három   hónapon belül kell kifizetni.   Ezen összeget a kérelmező által megadott bankszámlára, adók és egyéb járulékok levonása nélkül kell átutalni.   A fent említett három hónap lejártát követően az egyezség megkötésének időpontjáig a késedelmes időszakra az   Európai Központi Bank marginális kamatával megegyező mértékű kamatot, plusz három százalékpontot kell   fizetni a fenti összeg után.   A Kormány kijelenti, hogy nem kéri az ügy Nagykamara elé terjesztését. A kifizetéssel az ügy jogerősen   megoldódik.”   15. A Bíróság tudomásul veszi a felek által kötött megállapodást (Egyezmény 39. Cikke).   A Bíróság megállapítja, hogy a rendezés az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó   jegyzőkönyvekben (Egyezmény 37. Cikke és a Bíróság Eljárási szabályzata 62. szabályának   3. bekezdése) meghatározott emberi jogok tiszteletben tartásán alapul.   16. Ezért az ügyet törölni kell az ügylajstromból.   THEISZLER kontra MAGYARORSZÁG (BÉKÉS RENDEZÉS) ÍTÉLET 3   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Úgy határoz, hogy az ügyet törli az ügylajstromból,   2. Tudomásul veszi a felek azon vállalását, hogy nem kérik az ügy Nagykamara általi újbóli   tárgyalását.   Készült angol nyelven, az írásos értesítés 2003. szeptember 30-án került megküldésre, a   Bíróság Eljárási szabályzata 77. szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően.   J.-P. COSTA, Elnök   T.L. EARLY, Hivatalvezető-helyettes