5529/05

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� PATYI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �GY (5529/05. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2008. okt�ber 7. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. 2 PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Patyi kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k Antonella Mularoni, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Iil Karaka, b�r�k �s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes 2008. szeptember 16-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (5529/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n negyvennyolc magyar �llampolg�r (a "k�relmezk") 2005. febru�r 4-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezket Barbalics I. Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") K�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. A k�relmezk azt �ll�tott�k, hogy a Minisztereln�k h�za eltti t�ntet�s megtart�s�nak megtilt�sa megs�rtette az Egyezm�ny 11. Cikke alapj�n ket megillet, gy�lekez�s �s egyes�l�s szabads�g�hoz val� jogot. 4. 2008. janu�r 4-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK I. AZ �GY K�R�LM�NYEI 5. A k�relmezk: negyvennyolc magyar �llampolg�r (ld. F�ggel�k). PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A. Az �gy k�r�lm�nyei 6. A felek elterjeszt�sei alapj�n az �gy t�nyei az al�bbiak szerint �sszegezhetk. 7. A felek 40000 m�s szem�llyel egy�tt egy fizet�sk�ptelenn� v�lt mag�nt�rsas�g hitelezi. Mivel k�vetel�seiket nem tudt�k behajtani, 2004. j�lius 7. �s augusztus 20. k�z�tt demonstr�ci�-sorozatot k�v�ntak tartani Budapesten, a Minisztereln�k otthona eltt. A k�relmez f�nyk�peket is beny�jtott a tervezett rendezv�nyek helysz�n�rl. A f�nyk�pek tan�s�ga szerint a Minisztereln�k h�za egy k�ts�vos �t ment�n, villanegyedben tal�lhat�. Az �tnak az ingatlannal szemk�zti oldal�n a parkol� szem�lyg�pkocsik �s egy m�sik villa ker�t�se k�z�tt gyalog�sv�ny h�z�dik, vele p�rhuzamosan egy �t m�ter sz�les f�ves r�sz ter�l el. A k�relmez azt �ll�totta, hogy a tervezett demonstr�ci�k r�sztvevi csak ezt a gyalogosok sz�m�ra fenntartott z�n�t k�v�nt�k elfoglalni. 8. A rendezv�nyek fszervezje az els k�relmez, Patyi Istv�n ("a k�relmez") volt. A k�relmez a t�rv�nyben foglaltaknak megfelelen bejelent�st tett a Budapesti Rendrfkapit�nys�gon. 2004. j�lius 5-�n a rendrs�g megtiltotta a demonstr�ci�kat. A k�relmez b�r�s�gi fel�lvizsg�latot k�rt. 2004. j�lius 8-�n a Fv�rosi B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot �s �j elj�r�sra utas�totta a rendrs�get. 9. A megism�telt elj�r�sban 2004. j�lius 10-�n a rendrs�g ism�t megtiltotta a demonstr�ci�kat. A k�relmez b�r�s�gi fel�lvizsg�latot k�rt. A Fv�rosi B�r�s�g 2004. j�lius 15-�n elutas�totta a keresetet. 10. K�zben a k�relmez �s mintegy tizen�t m�sik szem�ly � a k�relmez beadv�nyai szerint "turist�nak �lc�zva magukat" � megjelent a Minisztereln�k h�za eltt. A rendrs�g is jelen volt, de mivel a k�relmez azt a t�j�koztat�st adta, hogy nem k�v�nnak "t�ntetni", a csoport els�t�lhatott a Minisztereln�k h�za eltt, �s h�bor�tatlanul elhagyhatta a helysz�nt. A megjelentek semmilyen fennakad�st vagy zavart nem okoztak a k�zleked�sben vagy a gyalogos forgalomban. 11. Ezt k�veten a k�relmez egy 2004. november 1-j�re ugyanazon okb�l ugyanazon helysz�nre tervezett demonstr�ci�r�l tett bejelent�st a rendrs�gn�l. A demonstr�l�k tervezett l�tsz�ma h�sz f volt. A Budapesti Rendrfkapit�nys�g vezetje a gy�lekez�srl sz�l� 1989. �vi III. t�rv�ny ("a gy�lekez�si t�rv�ny") 8. � alapj�n megtiltotta a rendezv�ny megtart�s�t. 12. A rendrs�g �gy v�lte: a j�rda nem el�g sz�les ahhoz, hogy a t�ntetk �s a t�bbi gyalogos sz�m�ra sz�ks�ges hely egyidejleg biztos�that� legyen. Ez�rt a rendrs�g �gy v�lte, hogy az esetleges balesetek, tov�bb� a t�ntetk �s a j�r�kelk k�z�tti konfront�ci�k megelz�se �rdek�ben az utca egyik fel�t le kellene z�rni. A rendrs�g r�mutatott, hogy a sz�ban forg� utc�ban h�rom rendszeres aut�buszj�rat k�zlekedik, s hogy november 1-j�n, Mindenszentek napj�n, ersebb forgalomra kell sz�m�tani, mivel azon a napon sokan l�togatnak a temetkbe. A rendrs�g ez�rt a 4 PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET K�zleked�srend�szeti Foszt�ly szakv�lem�ny�nek beszerz�s�t k�veten meg�llap�totta, hogy a demonstr�ci� a k�zleked�s ar�nytalan zavar�s�val j�rna, s hogy a k�zleked�s m�s m�don nem biztos�that�. A k�relmez b�r�s�gi fel�lvizsg�latot k�rt. 13. 2004. november 5-�n a Fv�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t. A B�r�s�g meg�llap�totta, hogy a rendrs�g hat�rozata �sszhangban �llt a jogszab�lyokkal, �s k�l�n�sen az Egyezm�ny 11. Cikk�vel. 14. Ezt k�veten a k�relmezk h�sz fre korl�tozott l�tsz�mmal tov�bbi demonstr�ci�kat k�v�ntak szervezni. 2004. november 18-�n a k�relmez bejelentette a rendrs�gen, hogy 2004. november 30-�n, december 1-j�n, december 14-�n �s december 24-�n d�lut�n demonstr�ci�kra ker�l sor, ism�t a Minisztereln�k h�za eltt. 2004. november 19-�n a Budapesti Rendrfkapit�nys�g vezetje megtiltotta a demonstr�ci�kat. 15. A rendrs�g megism�telte: a j�rda nem el�g sz�les ahhoz, hogy egyidejleg biztos�that� legyen a t�ntetk �s a t�bbi j�r�kel sz�m�ra sz�ks�ges hely. Ez�rt az esetleges balesetek, tov�bb� a t�ntetk �s a j�r�kelk k�z�tti konfront�ci�k megelz�se �rdek�ben az utca egyik fel�t le kellene z�rni. A rendrs�g r�mutatott, hogy a sz�ban forg� utc�ban h�rom rendszeres aut�buszj�rat k�zlekedik, s hogy t�len nagyobb forgalomra kell sz�m�tani, mivel sokan azon az utc�n kereszt�l utaznak a Budapest k�rny�ki s�elhelyekre. A rendrs�g tov�bb� komoly havaz�sok lehets�g�re �s arra hivatkozott, hogy neh�z lenne alternat�v �tvonalakat biztos�tani. 16. A rendrs�g ez�rt a K�zleked�srend�szeti Foszt�ly szakv�lem�ny�nek beszerz�s�t k�veten meg�llap�totta, hogy a demonstr�ci�k a k�zleked�s, k�l�n�sen az aut�buszforgalom ar�nytalan akad�lyoz�s�val j�rn�nak, s hogy a k�zleked�s m�s m�don nem biztos�that�. 17. A k�relmez b�r�s�gi fel�lvizsg�latot k�rt. Eladta, hogy mind�ssze h�sz perces, b�k�s, csendes demonstr�ci�kat k�v�ntak tartani. Az egyetlen `akci�' amit terveztek az volt, hogy a Minisztereln�k h�za eltt h�sz r�sztvev egy sorban felsorakozva �ll. 18. 2004. november 26-�n a Fv�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t. A B�r�s�g meg�llap�totta, hogy a rendrs�g hat�rozata �sszhangban �llt a jogszab�lyokkal �s az Egyezm�nnyel. 19. 2004. december 12-�n a Budapesti K�zleked�si V�llalat hivatalosan arr�l t�j�koztatta a k�relmezt, hogy 2004. december 24-�n d�lut�n 4 �ra 19 perc ut�n az aut�buszok nem k�zlekednek. PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET B. Relev�ns hazai jogszab�lyok 1. A Magyar K�zt�rsas�g Alkotm�nya 20. A Magyar K�zt�rsas�g Alkotm�nya (a t�bbsz�r m�dos�tott 1949. �vi XX. t�rv�ny) relev�ns r�sze kimondja: 62. � "A Magyar K�zt�rsas�g elismeri a b�k�s gy�lekez�s jog�t �s biztos�tja annak szabad gyakorl�s�t." 2. Az 1989. �vi III. t�rv�ny a gy�lekez�si jogr�l 21. A gy�lekez�si jogr�l sz�l� 1989. �vi III. t�rv�ny ("a gy�lekez�si t�rv�ny") relev�ns rendelkez�sei kimondj�k: 2. � "(3) A gy�lekez�si jog gyakorl�sa nem val�s�that meg bncselekm�nyt vagy bncselekm�ny elk�vet�s�re val� felh�v�st, valamint nem j�rhat m�sok jogainak �s szabads�g�nak s�relm�vel." 6. � "A k�zter�leten tartand� rendezv�ny szervez�s�t a rendezv�ny helye szerint illet�kes rendrkapit�nys�gnak, Budapesten a Budapesti Rendrfkapit�nys�gnak (a tov�bbiakban: rendrs�g) legal�bb h�rom nappal a rendezv�ny megtart�s�nak tervezett idpontj�t megelzen kell bejelenteni. A bejelent�si k�telezetts�g a rendezv�ny szervezj�t terheli." 8. � (a relev�ns idszakban hat�lyos sz�veg) "(1) Ha a bejelent�shez k�t�tt rendezv�ny megtart�sa a n�pk�pviseleti szervek vagy a b�r�s�gok zavartalan mk�d�s�t s�lyosan vesz�lyeztetn�, vagy ha a k�zleked�s m�s �tvonalon nem biztos�that�, a rendrs�g a bejelent�snek a hat�s�ghoz val� be�rkez�s�tl sz�m�tott 48 �r�n bel�l a rendezv�nynek a bejelent�sben megjel�lt helysz�nen, vagy idben val� megtart�s�t megtilthatja." 9. � (1) A rendrs�g hat�rozata ellen fellebbez�snek helye nincs; a hat�rozat k�zl�s�tl sz�m�tott h�rom napon bel�l a szervez k�rheti az �llamigazgat�si hat�rozat b�r�s�gi fel�lvizsg�lat�t." 14. � "(1) Ha a gy�lekez�si jog gyakorl�sa a 2. � (3) bekezd�s�ben foglaltakba �tk�zik, vagy a rendezv�nyen a r�sztvevk fegyveresen, illetleg felfegyverkezve jelennek meg, 6 PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET tov�bb� ha bejelent�shez k�t�tt rendezv�nyt bejelent�s n�lk�l ... vagy tilt� hat�rozat ellen�re tartanak, a rendrs�g a rendezv�nyt feloszlatja.... (3) Ha a rendezv�nyt feloszlatj�k, a rendezv�ny r�sztvevje a feloszlat�st�l sz�m�tott tizen�t napon bel�l pert ind�that a feloszlat�s jogelleness�g�nek meg�llap�t�s�ra." A JOG I. A 11. CIKK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 22. A k�relmezk panaszolt�k, hogy a hazai hat�s�gok �rv�nyes indokok n�lk�l, az Egyezm�ny 11. Cikk�t megs�rtve tiltott�k meg a 2004. november 1-j�re �s 30-�ra, valamint a december 1-j�re, 14-�re �s 24-�re tervezett demonstr�ci�kat. Az Egyezm�ny 11. Cikk�nek relev�ns r�sze kimondja: "1. Mindenkinek joga van a b�k�s c�l� gy�lekez�s szabads�g�hoz... 2. E jogok gyakorl�s�t csak a t�rv�nyben meghat�rozott, olyan korl�toz�soknak lehet al�vetni, amelyek sz�ks�ges int�zked�seknek mins�lnek egy demokratikus t�rsadalomban ... a zavarg�s vagy bn�z�s megakad�lyoz�sa, ... illetleg m�sok jogai �s szabads�gai v�delme ... c�lj�b�l." A. Elfogadhat�s�g 23. A B�r�s�g annak �szrev�telez�s�vel kezdi: a B�r�s�gnak meg kell gyzdnie arr�l, hogy rendelkezik joghat�s�ggal valamely el�be terjesztett �gyben, ez�rt a joghat�s�g k�rd�s�t az elj�r�s minden szakasz�ban vizsg�lni kell (ld. t�bbek k�z�tt, Azinas v. Cyprus [GC], no. 56679/00, 32. bek., ECHR 2004-III, Odi�vre v. France [GC], no. 42326/98, 22. bek., ECHR 2003-III; Bleci v. Croatia [GC], no. 59532/00, 67. bek., ECHR 2006-...). 24. B�r az alperes Korm�ny a szem�lyi hat�ly hi�nya miatt nem emelt kifog�st a B�r�s�g hat�sk�r�t illeten, a B�r�s�g szerint a B�r�s�gnak az al�bbi indokok alapj�n vizsg�lnia kell ezt a k�rd�st. 25. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a tervezett demonstr�ci�k szervezje Patyi �r volt, s hogy �rta al� az illet�kes hat�s�gokhoz beny�jtott dokumentumokat. Ebbl k�vetkezen a hat�s�gok demonstr�ci�kat megtilt� hat�rozatai k�ts�gk�v�l szem�lyesen �s k�zvetlen�l �rintett�k Patyi �r Egyezm�nyben biztos�tott jogait. Ez�rt Patyi �r �ldozat st�tusza az Egyezm�ny 34. Cikk�nek c�ljaira vitathatatlan. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. A B�r�s�g tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 26. A B�r�s�g ugyanakkor �szrev�telezi: semmilyen bizony�t�k nem t�masztja al�, hogy a t�bbi negyvenh�t k�relmez t�nylegesen r�szt k�v�nt venni a betiltott demonstr�ci�kon. E k�relmezk panaszukat puszt�n arra a t�nyre alapozt�k, hogy azon t�bb ezer ember k�z� tartoznak, akik az eml�tett fizet�sk�ptelens�g miatt p�nzt vesz�tettek (ld. fenti 7. bekezd�s). Tov�bb�, b�r nyilv�nval�an neh�z olyan rendezv�nyek tekintet�ben r�szv�teli sz�nd�kot bizony�tani, amelyekre sohasem ker�lt sor, a B�r�s�gnak s�lyt kell helyeznie arra a t�nyre, hogy a Patyi �r �ltal a hat�s�gokhoz beny�jtott beadv�nyokban a r�sztvevk v�rhat� l�tsz�ma k�vetkezetesen h�sz fre korl�toz�dott (ld. fenti 11., 14. �s 17. bekezd�seket). A B�r�s�g sz�m�ra lehetetlen volt annak meg�llap�t�sa, hogy a k�relmezk k�z�l kik vettek volna r�szt az egyes esem�nyeken. 27. A B�r�s�g hangs�lyozza, hogy mivel a gy�lekez�s szabads�ga a zavartalan, b�k�s c�l� gy�lekez�s elvont lehets�g�t is v�delemben r�szes�ti, annak szervezi a hat�s�gok elutas�t� hat�rozata �ltal k�zvetlen�l �rintettnek �ll�thatj�k magukat. Ez a megk�zel�t�s �rv�nyes�lt a Bczkowski and Others v. Poland (no. 1543/06, ECHR 2007-...) �gyben is, amelyben a k�relmezk a sz�ban forg� demonstr�ci� szervezi voltak, s a B�r�s�g meg�llap�totta az Egyezm�ny 11. Cikk�nek megs�rt�s�t an�lk�l, hogy a szervezk�n k�v�l a t�bbi r�sztvev helyzet�vel is foglalkozott volna. 28. Ezen indokok alapj�n a B�r�s�g a jelen �gyben nem juthat olyan k�vetkeztet�sre, hogy a t�bbi negyvenh�t szem�ly is Egyezm�nybeli jogai megs�rt�s�nek �ldozata. Ebbl k�vetkezen a panasz ezen szem�lyek tekintet�ben a 35. Cikk 3. bekezd�se alapj�n ratione personae �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny rendelkez�seivel, s ezen szem�lyek tekintet�ben a panaszt a 35. Cikk 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. B. �rdem 1. T�rt�nt-e beavatkoz�s a b�k�s c�l� gy�lekez�s szabads�g�nak gyakorl�s�ba? 29. A Korm�ny nem vitatta, hogy Patyi urat megillett�k a 11. Cikkben foglalt garanci�k; a Korm�ny azt sem tagadta, hogy a demonstr�ci�k megtilt�sa beavatkoz�st jelentett a k�relmez sz�m�ra e rendelkez�s alapj�n biztos�tott jogok gyakorl�s�ba. A B�r�s�g nem l�t okot arra, hogy elt�r �ll�spontra helyezkedj�k. A Korm�ny ugyanakkor azt �ll�totta, hogy a beavatkoz�s a 11. Cikk m�sodik bekezd�se alapj�n igazolt volt. 8 PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 2. Igazolt volt-e a beavatkoz�s? 30. Ez�rt azt kell eld�nteni, hogy a panaszolt int�zked�s "t�rv�nyben meghat�rozott" volt-e, a 2. bekezd�sben felsorolt t�rv�nyes c�lt vagy c�lokat szolg�lt-e, s "egy demokratikus t�rsadalomban sz�ks�ges" volt-e ezen c�lok el�r�se �rdek�ben. (a) T�rv�nyben meghat�rozott 31. A felek nem vitatt�k, hogy Patyi �r b�k�s c�l� gy�lekez�si szabads�g�nak korl�toz�s�ra a gy�lekez�si t�rv�ny 6., 8. �s 14. �-a alapj�n ker�lt sor, amelyek sz�vege egy�rtelm (ld. fenti 21. bekezd�s). Ez�rt a t�rv�nyess�g k�vetelm�nye teljes�lt. (b) T�rv�nyes c�l 32. A Korm�ny elterjesztette, hogy a b�k�s c�l� gy�lekez�s jog�nak korl�toz�sa k�zter�leteken m�sok jogainak v�delm�t, �gy a szabad mozg�shoz val� jogot, illetve a k�zleked�s zavartalans�g�nak biztos�t�s�t szolg�lta. A Korm�ny tov�bb� elterjesztette, hogy a b�k�s c�l� gy�lekez�s joga nem reduk�lhat� puszt�n az �llam be nem avatkoz�si k�teless�g�re. Bizonyos esetekben az �llamnak pozit�v int�zked�seket kell tennie a gy�lekez�s b�k�s jelleg�nek biztos�t�sa �rdek�ben. 33. Patyi �r nem �rintette ezt a k�rd�st. 34. E megfontol�sok f�ny�ben a B�r�s�g meggyzd�tt arr�l, hogy a panaszolt int�zked�s a zavarg�s megelz�s�nek �s m�sok jogai v�delm�nek t�rv�nyes c�lj�t szolg�lta. (c) Egy demokratikus t�rsadalomban sz�ks�ges (i) A felek �rvei 35. A Korm�ny elterjesztette, hogy a tervezett demonstr�ci�k sz�nhelye Budapest rendk�v�l forgalmas ter�lete volt, ahol a demonstr�ci�k akad�lyozt�k volna a gyalogosok �s h�rom aut�buszj�rat szabad mozg�s�t, amely balesetvesz�llyel j�rt volna. A Korm�ny azt is hangs�lyozta, hogy a hazai hat�s�gok hat�rozatainak meghozatal�ra az �sszes relev�ns k�r�lm�ny gondos m�rlegel�s�t k�veten ker�lt sor. Ez�rt nem �ll�that�, hogy a hat�rozatok �nk�nyesek vagy t�vesek voltak. 36. Patyi �r vitatta a Korm�ny v�lem�ny�t. K�l�n�sen azt �ll�totta, hogy a demonstr�ci�k helysz�ne a tervezett idpontokban nem lett volna forgalmas, s hogy a j�rda el�g sz�les volt ahhoz, hogy az esem�ny a k�zleked�s akad�lyoz�sa n�lk�l lezajl�dhasson. Arra is felh�vta a figyelmet, hogy december 24-�n du. 4.00 �ra ut�n az �nnep miatt egy�ltal�n nem volt PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET aut�buszforgalom. �ll�t�sainak al�t�maszt�s�ra Patyi �r sz�mos f�nyk�pet ny�jtott be a helysz�nrl. (ii) A B�r�s�g �rt�kel�se 37. A B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 11. Cikk�t a 10. Cikk f�ny�ben is meg kell vizsg�lni. A v�lem�nyek �s kinyilv�n�t�suk szabads�g�nak v�delme a 11. Cikk alapj�n v�dett gy�lekez�s �s egyes�l�s szabads�g�nak egyik c�lja (ld. Freedom and Democracy Party (�ZDEP) v. Turkey [GC], no. 23885/94, 37. bek., ECHR 1999-VIII.). 38. A "demokratikus t�rsadalomban sz�ks�ges" kifejez�s felt�telezi, hogy a beavatkoz�s "nyom�s t�rsadalmi sz�ks�glet"-nek tesz eleget, s � k�l�n�sen � hogy ar�nyos az el�rni k�v�nt t�rv�nyes c�llal. A Szerzd �llamok bizonyos fok� m�rlegel�si jogk�rrel rendelkeznek annak meg�t�l�sekor, hogy ilyen sz�ks�glet fenn�ll-e; e m�rlegel�s azonban eur�pai ellenrz�ssel j�r egy�tt, amely kiterjed mind a jogszab�lyokra, mind pedig a jogszab�lyokat alkalmaz� hat�rozatokra, bele�rtve a f�ggetlen b�r�s�gok hat�rozatait is. Ilyen m�don a B�r�s�g jogosult v�gleges d�nt�st hozni abban a k�rd�sben, hogy valamely ,,korl�toz�s" �sszeegyeztethet-e az Egyezm�ny alapj�n v�dett jogokkal (ld. Stankov and the United Macedonian Organisation Ilinden v. Bulgaria, nos. 29221/95 and 29225/95, 87. bek., ECHR 2001-IX.). 39. A B�r�s�gnak vizsg�lata lefolytat�sakor nem az a feladata, hogy saj�t v�lem�ny�t a relev�ns nemzeti hat�s�gok v�lem�nye hely�be helyezze, hanem az, hogy a 11. Cikk alapj�n fel�lvizsg�lja a hat�s�gok �ltal m�rlegel�si jogk�r�kben hozott hat�rozatokat. Ez nem azt jelenti, hogy a B�r�s�gnak annak meg�llap�t�s�ra kell szor�tkoznia, hogy az alperes �llam �sszeren, gondosan �s j�hiszemen gyakorolta-e m�rlegel�si jogk�r�t; az �gy eg�sz�nek f�ny�ben kell megvizsg�lnia a s�relmezett beavatkoz�st, �s � annak meg�llap�t�sa ut�n, hogy a beavatkoz�s "t�rv�nyes c�lt" szolg�lt � eld�nteni, hogy ar�nyban �llt-e az el�rni k�v�nt t�rv�nyes c�llal, �s hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal a beavatkoz�s igazol�s�ra felhozott indokok relev�nsak �s el�gs�gesek voltak-e. Ennek sor�n a B�r�s�gnak meg kell gyzdnie arr�l, hogy a nemzeti hat�s�gok a 11. Cikkben megtestes�l elvekkel �sszhangban �ll� m�rc�t alkalmaztak, �s fk�nt, hogy hat�rozataikat a relev�ns t�nyek elfogadhat� �rt�kel�s�re alapozt�k (ld. United Communist Party of Turkey and Others v. Turkey, judgment of 30 January 1998, Reports of Judgments and Decisions 1998-I, 22. o., 47. bek.). 40. A B�r�s�g �gy tal�lja, hagy a hazai b�r�s�gok ezen esem�nyekkel foglalkoz� hat�rozataiban a k�relmez rendezv�nyeinek megtilt�sa kiz�r�lag k�zleked�si kock�zatokon alapult. A B�r�s�g azt is �szrev�telezi, hogy a Korm�ny beadv�nyai annak �ll�t�s�ra szor�tkoztak, hogy a demonstr�ci�k s�lyosan korl�tozt�k volna a j�r�kelk szabad mozg�s�t �s a h�rom aut�buszj�rat k�zleked�s�t. Ezzel kapcsolatban a B�r�s�g megism�tli, hogy b�rmilyen nyilv�nos helyen tartott rendezv�ny bizonyos 10 PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET m�rt�k zavart okozhat a h�tk�znapi �letben (ld., Nurettin Aldemir and Others v. Turkey, nos. 32124/02, 32126/02, 32129/02, 32132/02, 32133/02, 32137/02 �s 32138/02, 43. bek., 18 December 2007). 41. A jelen �gyben a felek �ltal elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g a Korm�ny �ll�t�sainak ellentmond�, ers �s egybehangz� jeleket �szlel. Patyi �r h�sz f r�szv�tel�vel tervezett demonstr�ci�t, s e h�sz f egyetlen akci�ja az lett volna, hogy a Minisztereln�k h�za eltti j�rd�n felsorakozva csendben �ll. Az �gyiratokhoz csatolt k�peken egy�rtelmen l�tszik, hogy a sz�ban forg� hely el�g sz�les volt � megk�zel�tleg �t m�ter � ahhoz, hogy a t�bbi gyalogos els�t�lhasson a t�ntetk mellett a demonstr�ci� ideje alatt. 42. Tov�bb�, a B�r�s�g nincs meggyzdve arr�l, hogy az adott k�r�lm�nyek k�z�tt a demonstr�l�k val�ban akad�lyozt�k volna a k�zleked�st. A B�r�s�g szerint a Korm�nynak az aut�buszforgalom akad�lyoz�s�val kapcsolatos kategorikus �ll�t�sa (ld. fenti 35. bekezd�s) nem teljesen meggyz, a Budapesti K�zleked�si V�llalat �ltal ny�jtott t�j�koztat�s f�ny�ben (ld. fenti 19. bekezd�s) k�l�n�sen nem meggyz a 2004. december 24-re tervezett demonstr�ci� tekintet�ben. A B�r�s�g szerint val�szertlennek tnik, hogy egy korl�tozott sz�m� t�ntet az �t m�ter sz�les, gyalogosok sz�m�ra fenntartott ter�letn�l t�bb helyet ig�nyelt volna, vagy hogy jelentsen akad�lyozta volna a k�zleked�st, k�l�n�sen Kar�csony est�j�n, amikor nem sokkal d�lut�n 4.00 �ra ut�n megsznt a v�rosi aut�busz-k�zleked�s. K�vetkez�sk�ppen a B�r�s�g arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy amikor a hat�s�gok a Patyi �r �ltal elterjesztett t�nybeli magyar�zatok figyelembe v�tele n�lk�l mechanikusan, ugyanazon okokra hivatkozva, ism�tlden megtiltott�k a demonstr�ci�kat, akkor nem tal�lt�k meg a megfelel egyens�lyt a gy�lekez�si szabads�gukat gyakorolni k�v�n�k joga �s azon szem�lyek joga k�z�tt, akiknek mozg�sszabads�ga idlegesen � esetleg � korl�toz�dhatott volna. 43. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi: az �gyiratokban nincs bizony�t�k arra vonatkoz�an, hogy a demonstr�ci�k erszakos jellegek lettek volna, vagy hogy a k�zrendre vesz�lyt jelentettek volna. A B�r�s�g megism�tli: hogy "ha a t�ntetk nem k�vetnek el erszakos cselekm�nyeket, akkor fontos, hogy a hat�s�gok bizonyos fok� t�relmet tan�s�tsanak a b�k�s gy�lekez�sekkel szemben, ha az Egyezm�ny 11. Cikke alapj�n biztos�tott gy�lekez�si szabads�got nem akarjuk minden l�nyeg�tl megfosztani" (Oya Ataman v. Turkey, no. 74552/01, 5 December 2006, 41-42. bek.). Ilyen t�relem m�r a bejelent�si elj�r�s sor�n is indokolt; a jelen esetben azonban tan�s�t�s�ra nem ker�lt sor. 44. A fenti megfontol�sok f�ny�ben a B�r�s�g �gy tal�lja, hogy a tervezett b�k�s gy�lekez�sek megtilt�s�nak alapja nem volt sem relev�ns sem el�gs�ges ahhoz, hogy nyom�s t�rsadalmi sz�ks�gletnek feleljen meg. Ilyen m�don nem ker�lt bizony�t�sra, hogy a tilalom egy demokratikus PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET t�rsadalomban az el�rni k�v�nt c�lok megval�s�t�sa �rdek�ben sz�ks�ges volt. 45. Ilyen m�don az Egyezm�ny 11. Cikk�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY 10. CIKK�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 46. Patyi �r a 10. Cikkre is hivatkozott, amelynek relev�ns r�sze kimondja: ,,1. Mindenkinek joga van a v�lem�nynyilv�n�t�s szabads�g�hoz. Ez a jog mag�ban foglalja a v�lem�nyalkot�s szabads�g�t �s az inform�ci�k, eszm�k megismer�s�nek �s k�zl�s�nek szabads�g�t orsz�ghat�rokra tekintet n�lk�l �s an�lk�l, hogy ebbe hat�s�gi szerv beavatkozhasson... 2. E k�telezetts�gekkel �s felelss�ggel egy�ttj�r� szabads�gok gyakorl�sa a t�rv�nyben meghat�rozott, olyan alakszers�geknek, felt�teleknek, korl�toz�soknak vagy szankci�knak vethet al�, amelyek sz�ks�ges int�zked�seknek mins�lnek egy demokratikus t�rsadalomban ... a zavarg�s vagy bn�z�s megakad�lyoz�sa, ... illetleg m�sok jogai �s szabads�gai v�delme ... c�lj�b�l." 47. A B�r�s�g �gy v�li, hogy b�r a panasz elfogadhat�, a B�r�s�g fenti, az Egyezm�ny 11. Cikk�nek megs�rt�s�vel kapcsolatos meg�llap�t�s�nak a f�ny�ben (ld. fenti 45. bekezd�s) nem sz�ks�ges a panasz �rdem�t a 10. Cikk alapj�n k�l�n megvizsg�lni (ld. Ezelin v. France, judgment of 26 April 1991, Series A no. 202, 35. bek.). III. AZ EGYEZM�NY T�BBI �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 48. A B�r�s�g �szrev�telezi: Patyi �r az Egyezm�ny 11. Cikke alapj�n azt is panaszolta, hogy demonstr�ci� tart�s�ra ir�nyul� els k�relm�t a hazai hat�s�gok elutas�tott�k. Ebben az �gyben azonban a jogers hat�rozat meghozatal�ra 2004. j�lius 15-�n ker�lt sor, t�bb mint hat h�nappal azt megelzen, hogy a k�relem 2005. febru�r 4-�n beny�jt�sra ker�lt. Ebbl k�vetkezen a k�relemnek ez az aspektusa a 35. Cikk 1. bekezd�s�ben el�rt hat�ridn t�l ker�lt elterjeszt�sre, s ezen aspektust az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. 49. A B�r�s�g tov�bb� �szrev�telezi, hogy Patyi �r az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se (k�l�nb�z elj�r�sok kimenetele �s tisztess�ges volta), a 9. Cikk (gondolat- �s lelkiismeret-szabads�g), a 13. Cikk (hat�kony jogorvoslat hi�nya) �s a 14. Cikk (megk�l�nb�ztet�s tilalma) alapj�n is panaszokat terjesztett el. A B�r�s�g azonban megjegyzi: m�g ha felt�telez�sre ker�l is, hogy ezek a rendelkez�sek relev�nsak lehetnek a jelen �gyben, a panaszok egy�ltal�n nincsenek val�sz�ns�tve, s nem t�rnak fel semmilyen, az Egyezm�ny megs�rt�s�re utal� jelet. A B�r�s�g 12 PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET k�l�n�sen a 13. Cikk alapj�n tett panasz tekintet�ben jegyzi meg, hogy a k�relmez hat�kony jogorvoslatot tudott ig�nybe venni az igazgat�si hat�s�gok hat�rozatai ellen a b�r�s�gok eltt. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. IV. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 50. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 51. A k�relmez 2000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 52. A Korm�ny t�lzottnak tal�lta a k�relmez k�vetel�s�t. 53. A B�r�s�g �gy tal�lja, hogy a jogs�rt�s meg�llap�t�sa el�gs�ges igazs�gos el�gt�telt ny�jt mindazon nem vagyoni k�r tekintet�ben, amelyet a k�relmez esetleg elszenvedett. B. K�lts�gek �s kiad�sok 54. A k�relmez tov�bbi 1800 eur�t k�rt a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. T�teles elsz�mol�st ny�jtott be az �gyv�dje �ltal felsz�m�tott munka�r�kr�l. Nyilatkozata szerint az �sszeg 15 munka�ra d�j�nak felel meg (konzult�ci� �gyf�llel � n�gy �ra; helysz�ni szemle � egy �ra; beadv�nyok elk�sz�t�se �s levelez�s az �gyfelekkel � hat �ra), amelyet az �gyv�d 100 eur�s �rad�jjal az �gyre ford�tott (�sszesen 1500 eur�), plusz 20% �FA (300 eur�). 55. A Korm�ny ism�telten t�lzottnak tal�lta a k�relmez ig�ny�t. 56. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez akkor �s annyiban jogosult a k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy azok t�nylegesen �s sz�ks�gszeren mer�ltek fel, �s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben, a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel, a B�r�s�g a teljes k�rt �sszeg meg�t�l�s�t �sszernek tartja. PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET C. K�sedelmi kamat 57. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Patyi �r gy�lekez�si szabads�ggal �s v�lem�nynyilv�n�t�si szabads�ggal kapcsolatos k�relm�t elfogadhat�v� nyilv�n�tja; 2. A k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 3. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 11. Cikk�t megs�rtett�k; 4. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 10. Cikke alapj�n elterjesztett panasz �rdem�nek k�l�n vizsg�lata nem sz�ks�ges; 5. Meg�llap�tja, hogy a jogs�rt�s meg�llap�t�sa �nmag�ban elegend igazs�gos el�gt�telt jelent minden, Patyi �r �ltal elszenvedett nem vagyoni k�r tekintet�ben; 6. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 1800 (ezernyolcsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 7. A Patyi �r igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. okt�ber 7-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes Fran�oise Tulkens Eln�k 14 PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET F�ggel�k A k�relmezk n�vsora N�v 1. Patyi Istv�n 2. Hargitai J�zsefn� 3. Torda Zolt�n 4. P�ntek Bal�zsn� 5. Bakos Oszk�rn� 6. Kertin� Beke Edit 7. Rosenberg Zsuzsa 8. Bese Lajos 9. Marton J�zsefn� 10. Varga Vilmos 11. Szak�los L�szl�n� 12. R�ka Mikl�sn� 13. R�ka Mikl�s 14. B�k�sin� Orb�n Jol�n 15. S�rossy Zolt�n 16. S�rossy Zolt�nn� 17. Sud�r J�nosn� 18. Szombathy Gyul�n� 19. Vida Alad�rn� 20. Harle Vilmos 21. Szab� J�zsef 22. Solti Imre 23. R. Lajos 24. Csabank� J�nosn� 25. Guly�s Lajosn� 26. Kiss Gy�rgyn� 27. B�rzs�nyi Jenn� 28. B�rzs�nyi Mariann 29. Becsei J�zsef 30. Kiss Vilmosn� 31. Balczer Gy�rgyn� 32. Det�ri S�ndorn� 33. Guba Istv�n 34. B�r� Zolt�nn� 35. Timotity Mikl�sn� 36. Timotity Mikl�s 37. Varga Zsolt 38. Kov�cs Margit Sz�let�si id 1965. 9.16 1934. 5.15. 1937.11.11. 1935.3.5. 1938.7.17. 1946.2.21. 1937.8.10. 1931.5.24. 1942.3.19. 1927. 6.3. 1940.10.14. 1936. 12.4. 1923.7.12. 1959.6.27. 1936.2.24 1941.9.14. 1930.8.26. 1927 1940.1.10. Nincs adat 1962.3.5. 1922.7.8. 1949.4.13 1939.10.12. 1933.10.1. 1937.5.22. 1930.7.7. 1952.8.25. 1936.8.9. 1937.2.7. 1947.12. 29. 1938. 6.11. 1936.6.4. 1952. 11.9. 1934.8.1. 1936.9.17. 1959.6.22. 1928.12.13. PATYI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 39. Cs�ki Mikl�sn� 40. Moln�r Szilveszter 41. Moln�rn� Retek Zsuzsanna 42. Kond�s Gy�rgyn� 43. Jank� L�szl�n� 44. Korozm�n Imr�n� 45. Korozm�n Zsolt 46. T�rcsik Tivadar 47. Hulinai J�zsefn� 48. Megyesi L�szl� 1925.9.30. 1926.1.1. 1934.4.22. 1955.5.19 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 1943.9.12. 1943.12.30.