57966/00

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   VASS kontra Magyarország ügy   (57966/00 sz. kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2003. november 25.   Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   VASS KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A Vass kontra Magyarország ügyben   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott   ülésén, melynek tagjai voltak:   J.-P. COSTA, Elnök   A.B. BAKA,   GAUKUR JÖRUNDSSON,   L. LOUCAIDES,   K. JUNGWIERT,   V. BUTKEVYCH   M. UGREKHELIDZE, bírák   és S. DOLLÉ, a Szekció hivatalvezetője,   2003. november 4-én zárt ülésen tartott tanácskozás után   az akkor elfogadott alábbi ítéletet hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (57966/00   sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló   egyezmény (az “Egyezmény”) 34. cikke alapján egy magyar állampolgár,   Vass Mihályné (a “kérelmező”) 2000. február 5-én terjesztett a Bíróság elé.   2. A Magyar Kormányt (a „Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az   Igazságügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára képviselte.   3. 2002. április 23-án a Bíróság úgy határozott, hogy az eljárás   elhúzódásával kapcsolatos panaszról tájékoztatja a Kormányt. Az   Egyezmény 29. cikke 3. bekezdésének rendelkezései alapján úgy határozott,   hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együtt vizsgálja.   A TÉNYEK   4. A kérelmező 1915-ben született és Budapesten él.   5. 1995. január 12-én a kérelmező szerződés érvénytelenítése iránti pert   indított a budapesti XVIII-XIX. Kerületi Bíróság előtt. Azt kérte a   bíróságtól, hogy állapítsa meg a néhai férje által kötött, családi házuk   eladására vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenségét. 1995. június 25-   én a kérelmező kiegészítette keresetét.   6. 1995. december 9-én a kérelmező mielőbbi tárgyalás kitűzését kérte a   Kerületi Bíróságtól.   7. 1996. március 25-én a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott.   VASS KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   8. 1996. október 21-én a Kerületi Bíróság elutasította a kérelmező   keresetét. 1997. október 14-én a Fővárosi Bíróság elutasította a kérelmező   1996. december 27-én előterjesztett fellebbezését.   9. 1997. december 19-én a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett   a Legfelsőbb Bíróság elé.   10. 1998. május 27-én és augusztus 18-án a kérelmező kérelmének soron   kívüli elbírálását kérte a Legfelsőbb Bíróságtól.   11. 1998. szeptember 1-én a Legfelsőbb Bíróság pártfogó ügyvédet   rendelt ki a kérelmező számára. 1998. szeptember 23-án a kirendelt pártfogó   ügyvéd a felmentését kérte. 1998. október 27-én a Legfelsőbb Bíróság újabb   pártfogó ügyvédet rendelt ki a kérelmező felülvizsgálati eljárásban történő   képviseletére.   12. 1998. november 27-én a kérelmező pártfogó ügyvédje újból   benyújtotta a felülvizsgálati kérelmet.   13. 1998. december 11-én a Legfelsőbb Bíróság arról tájékoztatta a   feleket, hogy tárgyaláson kívül szándékozik meghozni az ítéletet, s felhívta   a feleket arra, hogy 8 napon belül terjesszék elő ezzel kapcsolatos   véleményüket. 1999. január 15-én a kérelmező tárgyalás kitűzését kérte a   Legfelsőbb Bíróságtól.   14. 1999. június 23-án a Legfelsőbb Bíróság lényeges eljárási   szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és az   elsőfokú bírósághoz utalta vissza az ügyet.   15. A megismételt eljárásban 1999. december 22-én a XVIII-XIX.   Kerületi Bíróság felhívta a kérelmezőt, hogy keresetét terjessze ki T. A.   személyére.   16. A kérelmező a törvényi határidőn belül nem tett eleget a felhívásnak.   Ezért a Kerületi Bíróság megszüntette az eljárást.   17. 2000. február 22-én a kérelmező pártfogó ügyvédje fellebbezett a   megszüntető végzés ellen. Ezzel egyidőben a kérelmező eleget tett az 1999.   december 22-i végzésben foglaltaknak.   18. 2000. március 16-án a kérelmező megújította a T.A. perbevonása   iránti indítványt. Ugyanezen a napon az alperes előterjesztette észrevételeit   és viszontkeresetét.   19. 2000. június 2-án a Kerületi Bíróság helyt adott a kérelmező igazolási   kérelmének és folytatta az eljárást.   20. A kérelmező jogi képviselőjének nyugdíjazását követően, 2000.   június 26-án a Kerületi Bíróság új pártfogó ügyvédet rendelt ki a kérelmező   számára, és 2000. szeptember 19-ére tárgyalást tűzött ki.   21. A kérelmező nem jelent meg a 2000. szeptember 19-i tárgyaláson.   Előterjesztette, hogy kórházi kezelésben részesül. A Kerületi Bíróság úgy   határozott, hogy a kórháznál érdeklődik a kérelmező egészségi állapota   felől. 2000. október 24-i válaszában a kórház arról tájékoztatta a bíróságot,   hogy a kérelmezőt már nem kezelik a kórházban.   VASS KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   22. 2000. október 25-én a Kerületi Bíróság elutasította a tárgyalást   vezető bíró ellen a kérelmező által benyújtott elfogultsági kifogást.   23. 2000. december 22-i beadványaiban a kérelmező sürgős tárgyalást, és   a tárgyalás távollétében történő megtartását kérte a bíróságtól. Ugyanakkor   kifogásolta, hogy pártfogó ügyvédet rendeltek ki részére, holott a képviselet   az elsőfokú bíróság előtt nem kötelező. Ezért 2001. április 17-én a Kerületi   Bíróság felmentette a pártfogó ügyvédet. Ugyanezen a napon a bíróság   elhalasztotta a 2001. május 4-re kitűzött tárgyalást és felhívta a kérelmezőt,   hogy egészítse ki keresetét.   24. 2001. május 1-i beadványában a kérelmező ismételten azt kérte a   Kerületi Bíróságtól, hogy távollétében tartsa meg a tárgyalást, és hozzon   ítéletet az ügyben.   25. 2001. június 3-án a Kerületi Bíróság az iránt érdeklődött a   kérelmezőtől, hogy kifogásolná-e a tárgyalás megtartását saját otthonában.   2001. augusztus 5-i válaszában a kérelmező közölte, hogy szívesebben   válaszolna írásban a bíróság kérdéseire.   26. 2001. október 28-án a kérelmező arról tájékoztatta a bíróságot, hogy   nem lesz jelen a 2001. november 7-re kitűzött tárgyaláson. Azt kérte a   bíróságtól, hogy távollétében tartsa meg a tárgyalást. A bíróság 2001.   november 7-én megtartotta a tárgyalást.   27. 2001. december 10-én a kérelmező előterjesztette az alperes 2001.   november 11-i előkészítő iratával kapcsolatos észrevételeit. Arra kérte a   bíróságot, hogy a következő tárgyalást távollétében tartsa meg.   28. A Kerületi Bíróság 2001. december 13-án tárgyalást tartott, 2002.   február 13-ra pedig újabb tárgyalást tűzött ki.   29. 2001. december 17-én a kérelmező módosította keresetét, majd 2001.   december 30-án további beadványokat terjesztett elő. A kérelmező az   adásvételi szerződés érvényességét vitató per földhivatali bejegyzésének   elrendelését kérte a bíróságtól. A bíróság 2002. január 21-én helyt adott a   kérelemnek.   30. 2002. január 30-án a kérelmező további beadványokat terjesztett elő.   31. A 2002. február 13-án tartott tárgyaláson a Kerületi Bíróság tanúként   meghallgatta a kérelmező nővérét, s 2002. március 22-re a kérelmező   otthonában tartandó, helyszíni tárgyalást tűzött ki. Ezen a napon azonban a   kérelmező nem engedélyezte az odalátogató bíró számára, hogy házába   belépjen, arra hivatkozva, hogy rossz egészségi állapota miatt nem lehet   meghallgatni.   32. 2002. március 26-án a kérelmező újabb észrevételeket terjesztett elő   a 2002. február 13-án tartott tárgyalással kapcsolatban.   33. 2002. május 23-án a Kerületi Bíróság a Polgármesteri Hivataltól kért   tájékoztatást a kérelmezőt gondozó szociális munkás személyéről annak   érdekében, hogy őt tanúként megidézhesse.   34. Jelenleg az eljárás folyamatban van a Kerületi Bíróság előtt.   VASS KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A JOG   I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK MEGSÉRTÉSE AZ   ELJÁRÁS HOSSZA TEKINTETÉBEN   35. A kérelmező panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen   volt az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében megkívánt „ésszerű idő”   követelményével. Előterjesztette, hogy az adott körülmények között az   eljárás nem nyújtott számára „hatékony jogorvoslatot” polgári jogi   követelései tekintetében. Az Egyezmény 13. cikkére hivatkozik.   A Bíróság észrevételezi, hogy a kérelmező nem azt sérelmezi, hogy a   magyar jogban nincs hatékony jogorvoslati lehetőség a polgári per   hosszával kapcsolatos panasz tekintetében. A kérelmező alapvető sérelme   az, hogy az eljárás túlságosan hosszú ideig tartott amiatt, hogy a bíróság   nem hatékonyan kezelte az ügyet. A Bíróság ezért csak a kérelmező 6. cikk   1. bekezdésén alapuló panaszát vizsgálja. A 6. cikk 1. bekezdésének   releváns része kimondja:   „Mindenkinek joga van arra, hogy...bíróság ésszerű időn belül... hozzon határozatot   polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”   36. A Kormány vitatta a kérelmező érvelését.   37. A figyelembe veendő időszak 1995. január 12-én kezdődött és még   nem ért véget. Ilyen módon a per nyolc éve és kilenc hónapja tart.   A. Elfogadhatóság   38. A Bíróság megjegyzi, hogy az eljárás hosszával kapcsolatos panasz   nem nyilvánvalóan megalapozatlan az Egyezmény 35. cikkének 3.   bekezdése értelmében. A Bíróság továbbá megjegyzi, hogy a kérelem egyéb   alapon sem elfogadhatatlan.   B. Érdem   39. A Kormány érvelése szerint a kérelmező maga is hozzájárult ahhoz,   hogy az eljárás még mindig folyamatban van. A Kormány rámutatott, hogy   a kérelmező több alkalommal módosította keresetét, hogy a megismételt   eljárásban több tárgyaláson nem jelent meg, s hogy nem gondoskodott   képviseletéről.   40. A kérelmező vitatta ezt a véleményt.   41. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az   ügy egyedi körülményeinek fényében és a Bíróság esetjogában   meghatározott szempontokra, különösen az ügy bonyolultságára, a felek és   VASS KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   a releváns hatóságok magatartására, valamint arra tekintettel kell megítélni,   hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára (ld. pl. Frydlender v. France   [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).   42. A Bíróság úgy véli, hogy az eljárás jellege és a felvetett kérdések   nem adnak magyarázatot a jogerős ítélet meghozatalához szükséges idő   hosszára. Nyolc év és kilenc hónap eltelt, és az eljárás még mindig   folyamatban van.   43. A kérelmező magatartását illetően a Bíróság észrevételezi, hogy   2000. szeptember 19-től a kérelmező a tárgyalások távollétében történő   megtartását kérte, s visszautasította a kirendelt pártfogó ügyvéd segítségét.   Igaz, ezen alkalmakkor írásban előterjesztette észrevételeit. A Bíróság   azonban meg van győződve arról, hogy ha a kérelmező elfogadta volna a   képviseletet, akkor az eljárás gyorsabban lefolytatható lett volna azáltal,   hogy a felek a tárgyalásokon közvetlenül tehették volna meg   észrevételeiket. Az a tény, hogy a kérelmező visszautasította a 2002.   március 22-i helyszíni tárgyalás megtartását, szintén lassította az eljárást. A   Bíróság ezért úgy véli, hogy 2000. szeptember 19-ét követően az eljárás   elhúzódása nagyrészt a kérelmező terhére róható.   44. A hatóságok magatartását illetően a Bíróság rámutat, hogy az 1995.   január 12. és 1996. március 25., továbbá az 1997. december 19. és 1998.   szeptember 1. közötti időszakban semmilyen eljárási cselekményre nem   került sor. A Bíróság megjegyzi, hogy a Kormány nem adott magyarázatot   ezen inaktív időszakokra.   45. Az ügy összes körülményét mérlegelve a Bíróság úgy véli, hogy a   nyolc évig és kilenc hónapig terjedő időszak – a kérelmező terhére róható   késedelem ellenére – túllépi az ésszerű időt. Ilyen módon az eljárás hossza   tekintetében az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését megsértették.   II. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK MEGSÉRTÉSE AZ   ELJÁRÁS TISZTESSÉGESSÉGE TEKINTETÉBEN   46. A kérelmező az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdése alapján az eljárás   tisztességtelenségét is sérelmezte. A 6. cikk 1. bekezdésének releváns része   kimondja:   „Mindenkinek joga van arra, hogy...bíróság tisztességesen... hozzon határozatot   polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”   Elfogadhatóság   1. A Bíróság emlékeztet arra, hogy az a kérdés, hogy az eljárás a 6. cikk   1. bekezdésében foglalt követelmények szerint tisztességes volt-e, csak az   eljárás teljes egészének megvizsgálásával, vagyis csak az eljárás befejezését   VASS KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   követően válaszolható meg, (ld. H. v. France, judgment of 24 October 1989,   Series A no. 162 A, p. 23, § 61).   48. A Bíróság úgy találja, hogy mivel a kérelmező pere még folyamatban   van, ezért a 6. cikk 1. bekezdése alapján az eljárás állítólagosan   tisztességtelen voltával kapcsolatban előterjesztett panasz idő előtti, s az   Egyezmény 35. cikkének 1. és 4. bekezdése alapján a panaszt el kell   utasítani.   III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA   49. Az Egyezmény 41. cikke kimondja:   „Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését   állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz   lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”   A. Károk   50. A kérelmező 45.063.292 forintot követelt vagyoni kára, és 5.000.000   forintot az eljárás elhúzódása miatt keletkezett nem vagyoni kára   megtérítéseként.   51. A Kormány előterjesztette, hogy a kérelmező követelése túlzott, és   úgy érvelt, hogy a kártérítés összegét a Magyarország elleni kérelmekkel   kapcsolatos bírósági esetjog fényében kell megítélni.   52. A Bíróság nem lát oksági kapcsolatot a megállapított jogsértés és az   állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. A Bíróság azonban   elfogadja, hogy a kérelmező nem vagyoni természetű kárt szenvedett az   eljárás elhúzódása következtében. Ezzel kapcsolatban a Bíróság megjegyzi,   hogy a kérelmező többször kérte ügyének soron kívüli tárgyalását, s   ésszerűen feltehető, hogy az ügy egy helyben állása a kérelmezőt   feszültséggel és aggodalommal töltötte el. A Bíróságnak azonban azt is   figyelembe kell venni, hogy a 2000 szeptembere után bekövetkezetett   késedelmek miatt a kérelmezőt is felelősség terheli. Méltányossági alapon a   Bíróság 3.000 euró kártérítést ítél meg a kérelmező számára nem vagyoni   kárának megtérítésére.   B. Költségek és kiadások   53. A kérelmező ilyen címen nem terjesztett elő követelést.   VASS KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   C. Késedelmi kamat   54. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az   Európai Központi Bank marginális hitelkamatán kell alapulnia, s ahhoz   további három százalékpontot kell hozzáadni.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Az eljárás hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatónak, a kérelem   többi részét pedig elfogadhatatlannak nyilvánítja;   2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését   megsértették;   3. Megállapítja:   a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három   hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése   szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kára   megtérítéseként 3.000 eurót (háromezer eurót) és az ezen összeget   terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes állam nemzeti   valutájában, a kifizetéskori átváltási árfolyam alkalmazásával.   (b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés   időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank   marginális hitelkamatát három százalékponttal meghaladó mértékű   kamatot kell fizetni a fenti összeg után;   4. Elutasítja a kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további   követeléseit.   Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2003. november 25-én   a Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.   S. DOLLÉ   hivatalvezető   J.-P. COSTA   elnök