58073/00

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   YANG CHUN JIN ALIAS YANG XIAOLIN kontra   MAGYARORSZÁG ÜGY   (58073/00 sz. Kérelem)   ÍTÉLET   (Törlés)   STRASBOURG   2001. március 8.   YANG CHUN JIN ALIAS YANG XIAOLIN kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A Yang Chun Jin alias Yang Xiaolin kontra Magyarország ügyben   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként   tartott ülésén, melynek tagjai voltak:   C.L. ROZAKIS, Elnök,   A.B. BAKA,   G. BONELLO,   V. STRÁŽNICKÁ,   M. FISCHBACH,   M. TSATSA-NIKOLOVSKA,   A. KOVLER, bírák   és E. FRIBERGH, Hivatalvezető   2001. február 15-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően az   azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (58073/00   sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló   egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy kínai és Sierra Leone-i   állampolgár, Yang Chun Jin alias Yang Xiaolin 2000. június 7-én   terjesztett a Bíróság elé.   2. A kérelmezőt Farkas L. Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte a   Magyar Helsinki Bizottság részéről. A Magyar Kormányt (a “Kormány”)   képviselője, dr. Höltzl Lipót, az Igazságügyi Minisztérium Helyettes   Államtitkára képviselte.   3. A kérelmező azt állította, hogy Kínába történő kiadatása esetén nem   részesülne tisztességes tárgyalásban, nagyon rossz körülmények között   tartanák fogva, kínzásnak és halálbüntetésnek lenne kitéve. Az Egyezmény   3. és 6. Cikkére, továbbá a Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikkére   hivatkozott.   4. A kérelmet a Bíróság Második Szekciójára osztották (Bírósági   szabályzat, 52. szabály 1. bek.). A Bírósági szabályzat 26. szabálya 1.   bekezdésének megfelelően e Szekción belül megalakult az ügyet elbíráló   Kamara (Egyezmény 27. Cikk, 1. bekezdés).   5. A Bíróság úgy határozott, hogy a Bírósági szabályzat 39. szabályát   alkalmazva jelzi a Kormánynak: a felek és az eljárás megfelelő lefolytatása   érdekében kívánatos lenne, hogy Magyarország ne adja ki a kérelmezőt a   Bíróság döntése előtt.   6. 2001. január 11-i határozatával a Bíróság elfogadhatóvá nyilvánította a   kérelmet.   YANG CHUN JIN ALIAS YANG XIAOLIN kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   7. 2001. január 18-án a Kormány előterjesztette, hogy nem adja ki a   kérelmezőt Kínának. A Kormány a kérelem ügylajstromból történő törlését   kérte az Egyezmény 37. Cikkének 1.(b) bekezdése alapján. Továbbá, 2001.   január 31-én a Kormány arról tájékoztatta a Bíróságot, hogy a kérelmező   Magyarországot elhagyva Sierra Leone-ba távozott.   8. 2001. február 1-én a kérelmező tájékoztatta a Bíróságot, hogy nem   ellenzi az ügy törlését a Bíróság ügylajstromából.   A TÉNYEK   9. 1999. december 20-án a Fővárosi Bíróság Kínába történő kiadatására   tekintettel elrendelte a kérelmező ideiglenes őrizetbe vételét. A határozat az   INTERPOL Pekingi Irodája által 1999. december 17-én kibocsátott   kiadatási kérelmen alapult.   10. A Fővárosi Bíróság indoklásában megállapította, hogy a kérelmezőt –   aki 1995-ben illegálisan lépett az ország területére – emberrablás és okirat-   hamisítás miatt Magyarországon négy év szabadságvesztésre ítélték és   kiutasították az országból. A kiutasítást a börtönbüntetés letöltése után   kellett végrehajtani. 1999. december 18-án a kérelmező letöltötte büntetését.   Ugyanezen a napon a Fővárosi Főügyészség a kiadatásra tekintettel, a   budapesti Kínai Nagykövetségtől 1999. december 15-én kapott információk   alapján, a kérelmező ideiglenes letartóztatásba helyezését indítványozta. A   Nagykövetség közölte, hogy a kérelmező ellen “huliganizmus” vádjával –   amely a kínai büntető törvénykönyv alapján hét évig terjedő   szabadságvesztéssel büntethető –büntetőeljárás folyt Kínában, s ezzel   összefüggésben kérte Kína a kiadatást.   11. A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a tényállás alapján a   kérelmező által elkövetett cselekmény a magyar büntető törvénykönyv 321.   § (1) bekezdése szerinti fegyveres rablásnak minősült, ilyen módon a   kiadatás nem ütközött jogi akadályba. A Fővárosi Bíróság arra is rámutatott,   hogy a nemzetközi jogsegélyről szóló magyar törvény 15. § és 16 § (1)   bekezdése alapján   a kérelmező ellen Kínában lefolytatandó   büntetőeljárásnak azon tényekre kell korlátozódnia, amelyek miatt a   kiadatást kérték.   12. A kérelmező édesapja által a Sanming Dagong Ügyvédi Irodától   2000. január 6-án beszerzett jogi szakvélemény szerint a kérelmező által   elkövetett cselekmény “különös kegyetlenséggel elkövetett, maradandó   fogyatékosságot okozó szándékos testi sértés”-nek is minősíthető, amely a   kínai jog alapján enyhítő körülmények hiányában halálbüntetéssel is   büntethető. A szakvélemény két olyan személy elítélésére hivatkozott,   akiket ugyanazon ügyben ítéltek el, s akiket a Sanming Városi Népbíróság   halálbüntetésre ítélt, s az ítéletet fellebbezés nyomán helybenhagyta a Fuji   Tartományi Felső Népbíróság, majd a Legfelsőbb Népbíróság is.   YANG CHUN JIN ALIAS YANG XIAOLIN kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   13. A Kínai Igazságügyi Minisztérium 2000. január 12-én kelt alakszerű   kiadatási kérelmének indoklása szerint a Kínai hatóságok azért keresték a   kérelmezőt, mert 1994 májusában Fuqing városában megkéselte és rálőtt   L.Y.-ra. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett, s a kérelmező 1994.   szeptember 15-e óta – amikor a helyi rendőrkapitányság megkísérelte   őrizetbe vételét –menekült a kínai bűnüldöző szervek elől. Az 1979. évi   kínai büntető törvénykönyv 134. § szerint az ilyen bűncselekmény háromtól   hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A kérelem tartalmazta azt a   kitételt, hogy a kérelmezőt kizárólag azon bűncselekmények miatt fogják   felelősségre vonni, amelyek tekintetében kiadatását kérték.   14. 2000. február 18-án a Fővárosi Bíróság kiadatására tekintettel   elrendelte a kérelmező letartóztatásba helyezését.   15. 2000. május 16-án a Fővárosi Bíróság három bíróból álló tanácsa   másodfokon eljárva elutasította a kérelmező által a 2000. február 18-i   határozat ellen előterjesztett fellebbezést.   16. 2000. október 19-én a kínai Igazságügyi Minisztérium az alábbi   alakszerű nyilatkozatot küldte a magyar Kormánynak:   “Kínába történő kiadatását követően halálbüntetést nem szabnak ki a kérelmezőre…   vagy ha kiszabnak, nem fogják végrehajtani.”   17. Az Igazságügyi Minisztérium további megkeresésére a kínai   Igazságügyi Minisztérium 2000. december 13-án alakszerű nyilatkozatban   megígérte, hogy:   “a szándékos bántalmazás bűncselekményének elkövetésével vádolt kérelmező   ügyét nem gyorsított eljárásban fogják elbírálni. Továbbá, ügyét a törvénynek   megfelelően nyilvánosan fogják tárgyalni, s módjában áll majd védőügyvédet is   igénybe venni. Amennyiben erre pénzügyi vagy más okból nem lesz lehetősége, akkor   a Népbíróság kirendelt védőügyvédet biztosíthat számára. A védőügyvédnek elég idő   áll majd rendelkezésre az ügyiratok tanulmányozására, valamint a kérelmezővel való   személyes találkozásra. A bírósági tárgyaláson a kérelmező személyesen is   védekezhet, s védelmét védő is elláthatja.”   18. 2001. január 18-án az Igazságügyi Minisztérium úgy döntött, hogy   megtagadja a kérelmező Kínába történő kiadását.   19. 2001. január 26-án a kérelmező Magyarországot elhagyva Sierra   Leone-ba távozott.   YANG CHUN JIN ALIAS YANG XIAOLIN kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A JOG   20. A Bíróság megjegyzi, hogy a magyar Igazságügyi Minisztérium   megtagadta a kérelmező Kínába történő kiadatását, s hogy a kérelmező   Magyarországot elhagyva Sierra Leone-ba távozott. A Kormány kérte az   ügy törlését a Bíróság ügylajstromából, s a kérelmező is jóváhagyta a   kérelmet.   21. Az Egyezmény 37. Cikke 1. bekezdésének releváns része kimondja:   “1. A Bíróság az eljárás bármely szakaszában határozhat úgy, hogy a kérelmet az   ügylajstromból törli, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy   (b) az ügy megoldódott…”   22. Ilyen körülmények között a Bíróság úgy találja: a kérelmezőt már   nem fenyegeti a Magyarországról Kínába történő kiadatás veszélye. Ilyen   módon a Bíróság meggyőződött arról, hogy az ügy megoldódott. Továbbá,   az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben   meghatározott emberi jogok tisztelete nem kívánja meg a kérelem   vizsgálatának folytatását (37. Cikk 1. bekezdés vége).   23. Ezért az ügyet az Egyezmény 37. Cikke 1.(b) bekezdésének   megfelelően törölni kell az ügylajstromból.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   Úgy határoz, hogy az ügyet törli az ügylajstromból.   Készült angol nyelven, az írásos értesítés 2001. március 8-án került   megküldésre, a Bíróság Eljárási szabályzata 77. szabálya 2. és 3.   bekezdésének megfelelően.   Christos ROZAKIS, Elnök   Erik FRIBERGH, Hivatalvezető