61/03

WyrokETPCz2006-10-10ECLI:CE:ECHR:2006:1010JUD000006103

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania egzekucyjnego w sprawie alimentacyjnej na Węgrzech naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie egzekucyjne na Węgrzech, trwające ponad dziewięć lat na dwóch instancjach, było nadmiernie długie. Mimo że część opóźnień można było przypisać skarżącej, ogólny czas trwania postępowania nie spełniał wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji. Trybunał zastosował standardowe kryteria oceny długości postępowania: złożoność sprawy, zachowanie skarżącej, zachowanie władz oraz znaczenie sprawy dla skarżącej.
Stan faktyczny
Skarżąca, Anna Nebusová, obywatelka Słowacji, mieszka w Bratysławie. Jej syn ma ojca, obywatela Węgier, mieszkającego w Miszkolcu. W 1991 roku sąd słowacki nakazał ojcu płacenie alimentów, a w 1995 roku podwyższył ich kwotę. W 1994 roku skarżąca wystąpiła o egzekucję alimentów, twierdząc, że ojciec nie płacił ich regularnie. W 1996 roku słowacki sąd przekazał wniosek o egzekucję do sądu węgierskiego, co zapoczątkowało długotrwałe postępowanie na Węgrzech.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznał skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania na Węgrzech za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. 2. Stwierdził, że Węgry naruszyły art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądził na rzecz skarżącej 5 000 EUR tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową oraz odsetki. 4. Oddalił pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

NEBUSOV� v. HUNGARY AND SLOVAKIA JUDGMENT M�SODIK SZEKCI� NEBUSOV� kontra MAGYARORSZ�G �s SZLOV�KIA �GY ( 61/03 sz. K�relem) �T�LET STRASBOURG 2006. okt�ber 10 Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. 2 NEBUSOV� v. HUNGARY AND SLOVAKIA JUDGMENT A Nebusov� kontra Magyarorsz�g �s Szlov�kia �gyben Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: J.-P. COSTA, Eln�k A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, A. MULARONI, E. FURA-SANDSTR�M, D. JOCIEN, J. SIKUTA, b�r�k, �s S. DOLL�, Hivatalvezet 2006. szeptember 19-i z�rt �l�s�n folytatott tan�cskoz�s�t kveten az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g �s Szlov�kia ellen beny�jtott k�relem (61/03 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n Anna Nebusov� szlov�k �llampolg�r 2002. december 15-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2005. szeptember 13-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a magyar �s a szlov�k Korm�nnyal a panaszt. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. 4. 2005. okt�ber 11-�n a szlov�k Korm�ny kijelentette, hogy nem k�v�n �lni az Egyezm�ny 36. Cikk�nek 1. bekezd�se, valamint a B�r�s�gi Szab�lyzat 44. szab�lya alapj�n sz�m�ra biztos�tott beavatkoz�s jog�val. A T�NYEK 5. A k�relmez 1943-ban sz�letett �s Pozsonyban �l. Van egy fia, akinek �desapja magyar �llampolg�r, aki Miskolcon, Magyarorsz�gon �l. NEBUSOV� v. HUNGARY AND SLOVAKIA JUDGMENT 6. 1991. szeptember 9-�n a Pozsony V. ker�leti B�r�s�g (Szlov�kia) tart�sd�j fizet�s�re k�telezte az ap�t. 7. 1994. j�nius 7-�n a k�relmez fia nev�ben tart�sd�j b�r�s�gi v�grehajt�s �tj�n t�rt�n behajt�s�t k�rte a Ker�leti B�r�s�gt�l. A k�relmez azt �ll�totta, hogy 1993 augusztus�t k�veten az apa nem rendszeresen, illetve nem teljes �sszegben fizette a tart�sd�jat. 8. 1995. j�lius 31-�n a Ker�leti B�r�s�g visszamenleges hat�llyal 1994. janu�r 1-tl megemelte az apa �ltal fizetend tart�sd�j �sszeg�t. Az �t�let 1995. december 6-�n v�lt jogerss� �s k�telez erejv�. 9. 1996. m�rcius 4-�n a Ker�leti B�r�s�g egy 1989-ben Csehszlov�kia �s Magyarorsz�g �ltal megk�t�tt szerzd�s alapj�n megk�ldte a k�relmez v�grehajt�s ir�nti k�relm�t a Miskolc V�rosi B�r�s�gnak (Magyarorsz�g). 1996. �prilis 29-�n a Miskolc V�rosi B�r�s�g megind�totta a v�grehajt�si elj�r�st. 10. 1996. okt�ber 10-�n a Miskolc V�rosi B�r�s�g meghallgatta az ad�st, okiratokat szerzett be a munk�ltat�t�l �s a tart�sd�j k�lf�ldi valut�ban t�rt�n �tutal�s�t int�z bankt�l, s k�zvetlen�l t�j�koztatta a Pozsony V. ker�leti B�r�s�got arr�l, hogy meg�llap�t�sa szerint a k�relmez rendszeresen fizette a tart�sd�jat. Mivel a szlov�k hat�s�gokt�l nem �rkezett v�lasz, sem visszaigazol�s, a Miskolci V�rosi B�r�s�g az Igazs�g�gyi Miniszt�riumon kereszt�l k�s�relte meg a k�zbes�t�st. A k�zbes�t�srl sz�l� visszaigazol�s 1998. janu�r 21-�n �rkezett meg. 11. 2000. augusztus 14-�n a k�relmez v�laszolt az ad�s idk�zben elterjesztett kifog�s�ra. A befizetett tart�sd�j �sszeg�nek �s a fizet�s rendszeress�g�nek �jb�li megvizsg�l�s�t k�rte a Miskolc V�rosi B�r�s�gt�l. 2000. november 17-�n a b�r�s�g azt a t�j�koztat�st kapta a bankt�l, hogy egyes befizet�sek nem ker�ltek �tutal�sra, mivel a k�relmez nem ny�jtott be iskolal�togat�si igazol�st, ami a fi� 16. �let�v�nek bet�lt�se ut�n sz�ks�ges lett volna a tart�sd�j �tutal�s�hoz. 12. 2001 m�jus�ban vagy j�nius�ban a Miskolc V�rosi B�r�s�g �szrev�telezte, hogy a k�relmez v�grehajt�s ir�nti k�relme 1992 �s 1996 k�z�tt esed�kes tart�sd�j megfizet�s�re vonatkozott. A b�r�s�g t�j�koztatta a k�relmezt, hogy hat h�napn�l kor�bbi idszakkal kapcsolatos tart�sd�j ig�ny tekintet�ben v�grehajt�sra csak abban az esetben van m�d, hogyha a k�relmez bizony�tja, hogy az apa rosszhiszemen j�rt el, vagy hogy a k�relmeznek s�lyos �s igazolt indoka volt arra, hogy kor�bban nem k�rt v�grehajt�st. A B�r�s�g felh�vta a k�relmezt, hogy a hat�rozat k�zhezv�tel�tl sz�m�tott 15 napon bel�l val�sz�ns�tse e felt�telek valamelyik�nek fenn�ll�s�t. A hat�rozatot a Pozsony Megyei B�r�s�gon kereszt�l 2001. szeptember 3-�n k�zbes�tett�k a k�relmez sz�m�ra. A k�relmez 2001. szeptember 19-�n a Pozsony Megyei B�r�s�gon (Szlov�kia) kereszt�l v�laszolt. 13. 2001. okt�ber 26-�n a Miskolc V�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez v�grehajt�s ir�nti k�relm�t, meg�llap�tva, hogy fenti felh�v�sa 4 NEBUSOV� v. HUNGARY AND SLOVAKIA JUDGMENT ellen�re a k�relmez nem terjesztette el a relev�ns inform�ci�kat. A hat�rozat a Pozsony Megyei B�r�s�gon kereszt�l ker�lt k�zbes�t�sre. A k�relmez 2002 m�rcius�ban elterjesztett fellebbez�se nyom�n a BorsodAba�j-Zempl�n Megyei B�r�s�g (Magyarorsz�g) hat�lyon k�v�l helyezte az elsfok� v�gz�st, �s az �gyet visszautalta a Miskolc V�rosi B�r�s�g el�. 14. A folytat�d� elj�r�sban a Miskolc V�rosi B�r�s�g 2003. m�rcius 5-�n v�grehajthat�v� nyilv�n�totta a Pozsony V. ker�leti B�r�s�g hat�rozat�t. E hat�rozat 2003. �prilis 8-�n v�lt jogerss�. 15. 2003. j�lius 4-�n v�grehajt�s indult az apa ellen. �gy tnik, hogy 2003. augusztus 15-�n a b�r�s�gi v�grehajt� megk�s�relte lefoglalni az apa fizet�s�t, 2003. december 12-�n pedig ing�s�gait. 16. 2004. janu�r 9-�n az apa kifog�st terjesztett el a v�grehajt�s ellen a Miskolc V�rosi B�r�s�g eltt. A b�r�s�g �jb�l kisz�m�totta a k�relmez �ltal k�vetelt �sszeget (mivel a tartoz�s szlov�k fizeteszk�zben ker�lt meghat�roz�sra, m�g a k�relmez amerikai doll�rban k�rte az �sszeget, amelyet magyar fizeteszk�zben vontak az ad�s fizet�s�bl), majd 2005. janu�r 6-�n kieg�sz�tette a v�grehajt�st elrendel v�gz�st, amelyet 2005. j�nius 1-�n k�zbes�tettek. JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK MAGYARORSZ�G �LTALI �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE AZ ELJ�R�S ELH�Z�D�SA TEKINTET�BEN 17. A k�relmez panaszolta, hogy a magyarorsz�gi elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy...b�r�s�g tisztess�gesen �s �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..." 18. A Korm�ny �gy �rvelt, hogy az 1998. janu�r 21. � amikor a Miskolc V�rosi B�r�s�g megkapta a visszaigazol�st arr�l, hogy az 1996. okt�ber 10�n megk�ld�tt t�j�koztat�s meg�rkezett a Pozsony V. ker�leti B�r�s�ghoz (ld. fenti 10. bek.) � �s a 2000. augusztus 14. � amikor a k�relmez reag�lt az ad�s kifog�s�ra (ld. fenti 11. bek.) � k�z�tti k�t �s f�l �ves idszakot a k�relmez terh�re kell r�ni. A k�relmez elismerte, hogy az ez idszak a NEBUSOV� v. HUNGARY AND SLOVAKIA JUDGMENT terh�re r�hat�; ugyanakkor fenntartotta, hogy az elj�r�s teljes hossza m�g �gy is elfogadhatatlan. 19. A figyelembe veend idszak 1996. �prilis 29-�n kezdd�tt �s 2005. j�nius 1-�n z�rult le. Ilyen m�don k�t b�r�s�gi szinten t�bb mint kilenc �vig tartott. A. Elfogadhat�s�g 20. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 21. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 22. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 23. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s a k�relmez terh�re r�hat� k�sedelem ellen�re is t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 24. A k�relmez azt is panaszolta, hogy a szlov�k hat�s�gok eltt lefolytatott elj�r�s is t�lzottan hossz� volt, tov�bb�, hogy a magyar b�r�s�gok nem hat�kony magatart�sa val�j�ban a k�relmez elmaradt tart�sd�j behajt�s�hoz fzd jog�nak megtagad�s�t jelentette. A k�relmez az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�re, tov�bb� a 13. Cikkre hivatkozott. 6 NEBUSOV� v. HUNGARY AND SLOVAKIA JUDGMENT 25. A szlov�k hat�s�gok �ltal j�tszott szerepet illeten a B�r�s�g �szrev�telezi, hogy az l�nyeg�ben az 1994. j�nius 7. �s 1996. m�rcius 4. k�z�tti idszakra korl�toz�dott (ld. fenti 7. �s 9. bek.). A B�r�s�g �gy v�li, hogy ezen idszakban nem mer�lt fel �sszertlen k�sedelem. Tov�bb�, a magyar hat�s�gok eltt lefolytatott elj�r�s kimenetel�t illeten a B�r�s�g �szrev�telezi: a magyar b�r�s�gok helyt adtak a szlov�k b�r�s�gi hat�rozat v�grehajt�sa ir�nti keresetnek, s lefolytatt�k a v�grehajt�si szakaszt. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a k�relmez nem �ll�thatja mag�r�l, hogy ig�ny�nek v�grehajt�sa tekintet�ben az Egyezm�ny alapj�n sz�m�ra biztos�tott jogok megs�rt�s�nek �ldozata. Ebbl k�vetkezen ezek a panaszok nyilv�nval�an megalapozatlanok az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani azokat. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 26. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 27. A k�relmez 450.000 szlov�k koron�t1 k�vetelt nem vagyoni k�r�nak megt�r�t�sek�nt. 28. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 29. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve �s figyelemmel arra, hogy a k�relmez maga is okozott n�mi k�sedelmet, a B�r�s�g 5.000 eur�t (EUR) �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 30. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el k�vetel�st. 1 Megk�zel�tleg 12.000 eur� NEBUSOV� v. HUNGARY AND SLOVAKIA JUDGMENT C. K�sedelmi kamat 31. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. A magyar elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlannak nyilv�n�tja ; 2. Meg�llap�tja, hogy Magyarorsz�g megs�rtette az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 5.000 eur�t (�tezer eur�), tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie Magyarorsz�g nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skor alkalmazott �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val ; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, az �r�sos �rtes�t�s a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. szab�lya 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen 2006. okt�ber 10-�n ker�lt kik�ld�sre. J.P. COSTA Eln�k S. DOLL� Hivatalvezet

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło