6437/02

CONSEIL DE L'EUROPE COUNCIL OF EUROPE COUR EUROP�ENNE DES DROITS DE L'HOMME EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� NAGY kontra MAGYARORSZ�G (6437/02. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2005. december 20. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. NAGY KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET A Nagy kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: J.-P. COSTA, eln�k, A.B. BAKA, R. T�RMEN, K. JUNGWIERT, M. UGREKHELIDZE, A. MULARONI, E. FURA-SANDSTR�M b�r�k, �s S. DOLL�, a Szekci� hivatalvezetje, 2005. november 29-i z�rt �l�s�n folytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (6437/02. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny ("az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Nagy J�zsefn� ("a k�relmez") 2001. november 26-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt ("a Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t, az Igazs�g�gyi Miniszt�rium helyettes �llamtitk�ra k�pviselte. 3. 2004. j�lius 6-�n a B�r�s�g r�szben elfogadhatatlann� nyilv�n�totta a k�relmet, s �gy hat�rozott, hogy k�zli az elj�r�s elh�z�d�s�val kapcsolatos panaszt, tov�bb� a k�relmez 3. Cikk alapj�n elterjesztett, az ad�nyomoz�k helytelen magatart�s�val kapcsolatos �ll�t�s�t (lenti 6. bekezd�s). A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1957-ben sz�letett �s Kerecsenden, Magyarorsz�gon �l. 5. 2001. m�rcius 1-�n b�ntetelj�r�s indult 30 gyan�s�tott � k�zt�k a k�relmez (egy �zletasszony) � ellen 250 fikt�v sz�mla kibocs�t�s�t is mag�ban foglal�, t�bb rendbeli ad�csal�s miatt. A k�relmez c�ge minden egyes csal�sban �rintett volt. A nyomozati anyag 2180 oldalt tett ki. 2 NAGY KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET 6. 2001. �prilis 10-�n az ad�nyomoz�k dokumentumokat keresve h�zkutat�st tartottak a k�relmez h�z�ban �s rizetbe vett�k a k�relmezt. A k�relmez azt �ll�tja, hogy az ad�nyomoz�k durv�n �s �rz�ketlen�l viselkedtek, mivel perceken kereszt�l megg�tolt�k t abban, hogy kiskor� fi�gyermek�t � aki a h�zkutat�s sor�n asztm�s rohamot kapott � inhal�l� spay-vel l�ssa el. Tov�bb� elterjesztette, hogy rizetbe v�telekor erszakkal be�ltett�k az ad�hat�s�g szem�lyg�pkocsij�ba, amelyben a nyomoz�k fogdost�k �s s�rt megjegyz�seket tettek. A k�relmezt h�rom napig rendrs�gi fogd�ban tartott�k. 7. 2001. j�lius 18-�n a k�relmez feljelent�st tett az ad�nyomoz�k ellen a h�zkutat�s sor�n tan�s�tott magatart�suk miatt. 2001. augusztus 23-�n a Heves Megyei F�gy�szs�g Nyomoz� Hivatala megtagadta a b�ntetelj�r�s megind�t�s�t, mivel �gy tal�lta, hogy a h�zkutat�s �s az rizetbe v�tel a t�rv�nynek megfelelen zajlott le. A F�gy�szs�g Nyomoz� Hivatala megjegyezte, hogy a k�relmez csak t�bb mint h�rom h�nappal a kifog�solt cselekm�nyek megt�rt�nte ut�n tett panaszt. A k�relmez tov�bbi panaszait 2001. okt�ber 12-�n az Egri V�rosi �gy�szs�g, november 15-�n a Heves Megyei F�gy�szs�g, 2002. m�rcius 4-�n pedig a Legfbb �gy�szs�g utas�totta el. 8. 2002. m�jus 30-�n a rendrs�g ism�t h�zkutat�st tartott a k�relmez h�z�ban. 2004. febru�r 11-i, a B�r�s�g el� terjesztett beadv�ny�ban a k�relmez azt �ll�totta, hogy a rendr�k b�ntalmazt�k, s nem enged�lyezt�k a fia ism�telt asztm�s rohama miatt kih�vott s�rgss�gi betegell�t� szem�lyzet bel�p�s�t a h�zba. 2003. m�rcius 12-�n a Nyomoz� Hivatal megsz�ntette az incidenssel kapcsolatos nyomoz�st. 2003. �prilis 18-�n az Egri V�rosi �gy�szs�g jogersen elutas�totta a k�relmez panasz�t. 9. K�zben az APEH Heves Megyei Bn�gyi Igazgat�s�ga 2001. �prilis 28-�n �s okt�ber 18-�n, tov�bb� 2002. janu�r 17-�n �s 2003. �prilis 28-�n kihallgatta a k�relmezt. Tov�bb�, 2001 �prilisa �s 2003 m�jusa k�z�tt k�l�nb�z idpontokban 31 gyan�s�tott kihallgat�s�ra, t�bb mint 40 tan� meghallgat�s�ra, t�bb h�zkutat�s �s szembes�t�s foganatos�t�s�ra, valamint 14 k�nyvszak�rti szakv�lem�ny beszerz�s�re ker�lt sor. 10. 2003. m�jus 5-�n hat gyan�s�tott ellen megsz�ntett�k az elj�r�st. 11. 2003. j�nius 12-�n v�demel�sre ker�lt sor. A k�relmezt 30 rendbeli ad�csal�ssal �s 12 rendbeli okirat hamis�t�ssal v�dolt�k meg. 12. Az Egri V�rosi B�r�s�g 2004. okt�ber 28-ra �s 29-re tzte ki az els t�rgyal�sokat. Az elj�r�s az�ta is els fokon zajlik. NAGY KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 13. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy... b�r�s�g... �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..." 14. A Korm�ny vitatta a panaszt. 15. A figyelembe veend idszak 2001. m�rcius 1-�n kezdd�tt �s m�g nem �rt v�get. Ilyen m�don egyetlen b�r�s�gi szinten t�bb mint n�gy �ve �s nyolc h�napja tart. A. Elfogadhat�s�g 16. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 17. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, tov�bb� a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa (ld. t�bbek k�z�tt P�lissier and Sassi v. France [GC], no. 25444/94, � 67, ECHR 1999-II) 18. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett P�lissier and Sassi). 19. Az elterjesztett anyagot megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. Az �ggyel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben � az �gy meglehetsen bonyolult volta ellen�re � az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. 4 NAGY KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 20. A k�relmez panaszolja, hogy a 2001. �prilis 10-�n �s 2002. m�jus 30-�n foganatos�tott h�zkutat�sok �s az azokkal kapcsolatos esem�nyek � k�l�n�sen az inhal�l� spay-vel kapcsolatos incidens � az Egyezm�ny 3. Cikk�t megs�rtve embertelen b�n�sm�dot val�s�tott meg �s/vagy az Egyezm�ny 8. Cikk�t megs�rtve mag�n�let�nek tiszteletben tart�s�hoz fzd jog�t s�rtette. 21. A 3. Cikk kimondja: "Senkit sem lehet k�nz�snak, vagy embertelen, megal�z� b�n�sm�dnak vagy b�ntet�snek al�vetni." A 8. Cikk kimondja: "1. Mindenkinek joga van arra, hogy mag�n- �s csal�di �let�t, lak�s�t �s levelez�s�t tiszteletben tarts�k. 2. E jog gyakorl�s�ba hat�s�g csak t�rv�nyben meghat�rozott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus t�rsadalomban a nemzetbiztons�g, a k�zbiztons�g vagy az orsz�g gazdas�gi j�l�te �rdek�ben, zavarg�s vagy bncselekm�ny megelz�se, a k�zeg�szs�g vagy az erk�lcs�k v�delme, avagy m�sok jogainak �s szabads�gainak v�delme �rdek�ben sz�ks�ges." 22. A 2001. �prilis 10-i incidenst illeten a Korm�ny �gy �rvel, hogy a k�relmez elmulasztotta a hazai jogorvoslat kimer�t�s�t, mivel a polg�ri t�rv�nyk�nyv 75-76. szakasza alapj�n k�rt�r�t�si pert ind�thatott volna az alperes hat�s�g ellen. Egy�bk�nt pedig a panaszolt incidens nem �rte el a 3. Cikk �ltal tiltott s�lyoss�gi fokot. A k�relmez vitatja ezt a v�lem�nyt. 23. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny hazai jogorvoslat kimer�t�s�nek elmulaszt�s�val kapcsolatos �rv�t nem sz�ks�ges megvizsg�lnia, mivel a panasz mindenk�ppen elfogadhatatlan az al�bbi okok miatt. 24. A B�r�s�g megism�tli, hogy a b�ntalmaz�snak el kell �rnie egy minim�lis s�lyoss�gi fokot ahhoz, hogy a 3. Cikk hat�lya al� essen. E minimum meg�t�l�se relat�v: az �gy valamennyi k�r�lm�ny�tl f�gg, �gy a b�n�sm�d tartam�t�l, fizikai �s/vagy ment�lis hat�sait�l, tov�bb� � bizonyos esetekben � az �ldozat nem�tl, kor�t�l �s eg�szs�gi �llapot�t�l (ld. t�bbek k�z�tt Tekin v. Turkey, judgment of 9 June 1998, Reports of Judgments and Decisions 1998-IV, p. 1517, � 52). 25. A jelen �gyben a B�r�s�g meggyzd�se szerint puszt�n az a t�ny, hogy a k�relmezt n�h�ny percen �t megg�tolt�k abban, hogy fi�t asztma elleni inhal�l� spray-vel l�ssa el, nem �rte el a 3. Cikk �ltal megk�v�nt k�sz�b�t. Tov�bb�, a jelen �gy nem vet fel olyan k�rd�st, amelyet az Egyezm�ny 8. Cikke alapj�n kellene megvitatni. NAGY KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET 26. Tov�bb�, amennyiben a 8. Cikk alapj�n elterjesztett panasz �gy �rtend, hogy az mag�t a h�zkutat�st �rinti, a B�r�s�g �gy v�li, hogy ez az int�zked�s � amelyet t�rv�nyesen foganatos�tottak egy meglehetsen bonyolult ad�csal�si �gyben � egy demokratikus t�rsadalomban bncselekm�ny megelz�se �rdek�ben, a bizony�t�kok biztons�gba helyez�se c�lj�b�l sz�ks�ges, s ilyen m�don a 8. Cikk 2. bekezd�se alapj�n igazolt volt. 27. V�g�l, a k�relmez azon elterjeszt�se, hogy rizetbe v�telekor az ad�nyomoz�k helytelen magatart�st tan�s�tottak vele szemben, teljess�ggel val�sz�ns�tetlen. Ebbl k�vetkezen a k�relemnek ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan a 35. Cikk 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, ez�rt azt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. 28. A 2002. m�jus 30-i esem�nyeket illeten a B�r�s�g �szrev�telezi, hogy az azokkal kapcsolatos jogers hazai hat�rozatot a V�rosi �gy�szs�g 2003. �prilis 18-�n hozta meg. A k�relmez azonban csak 2004. febru�r 11�n, vagyis az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben el�rt hath�napos hat�rid lej�rta ut�n terjesztette el panasz�t. Ebbl k�vetkezen a k�relemnek ezt a r�sz�t az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 29. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 30. A k�relmez 200 000 eur�t k�rt vagyoni �s nem vagyoni k�r�nak megt�r�t�sek�nt. 31. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 32. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. M�lt�nyoss�gi alapon azonban nem vagyoni k�r tekintet�ben 4000 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra. B. K�lts�gek �s kiad�sok 33. A k�relmez ilyen c�men nem t�masztott ig�nyt. 6 NAGY KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET C. K�sedelmi kamat 34. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis hitelkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlannak nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez nem vagyoni k�r�nak megt�r�t�sek�nt 4000 eur�t (n�gyezer eur�) �s az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi k�vetel�seit egyhang�lag elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2005. december 20-�n a B�r�s�g elj�r�si szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. S. DOLL� hivatalvezet J.P. COSTA eln�k