66019/01

WyrokETPCz2005-04-05ECLI:CE:ECHR:2005:0405JUD006601901

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania rejestracyjnego stowarzyszenia naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał, oceniając rozsądny termin postępowania zgodnie ze swoim ugruntowanym orzecznictwem (biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz oraz stawkę dla skarżącego), uznał, że postępowanie rejestracyjne trwające sześć lat i siedem miesięcy na trzech poziomach sądowych było nadmiernie długie. Rząd nie przedstawił żadnych argumentów, które mogłyby doprowadzić do odmiennego wniosku. W konsekwencji, Trybunał stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji.
Stan faktyczny
Zichy Galéria, węgierska galeria sztuki założona w 1984 roku, musiała ubiegać się o rejestrację jako stowarzyszenie po tym, jak w 1993 roku Sąd Konstytucyjny unieważnił przepis, na podstawie którego działała. Postępowanie rejestracyjne rozpoczęło się 29 czerwca 1995 roku i trwało do 28 stycznia 2002 roku, obejmując wielokrotne uchylenia i przekazania sprawy do ponownego rozpoznania przez sądy różnych instancji. Ostatecznie, po ponad sześciu latach, galeria została zarejestrowana.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: uznaje skargę dotyczącą przewlekłości postępowania za dopuszczalną, a pozostałą część skargi za niedopuszczalną; stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji; zasądza na rzecz skarżącego 1 850 EUR tytułem zadośćuczynienia za szkody niemajątkowe; oddala pozostałe roszczenia o słuszne zadośćuczynienie.

Pełny tekst orzeczenia

CONSEIL   DE L’EUROPE   COUNCIL   OF EUROPE   COUR EUROPÉENNE DES DROITS DE L’HOMME   EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS   EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   ZICHY GALÉRIA kontra MAGYARORSZÁG   (66019/01. sz. kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2005. április 5.   Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A Zichy Galéria kontra Magyarország ügyben,   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként   tartott ülésén, melynek tagjai voltak:   J.-P. COSTA, elnök,   A.B. BAKA,   R. TÜRMEN,   K. JUNGWIERT,   M. UGREKHELIDZE,   A. MULARONI,   E. FURA-SANDSTRÖM, bírák,   és S. DOLLÉ, a Szekció hivatalvezetője,   A 2005. március 15-én tartott zárt ülésen lefolytatott tanácskozás után   Az akkor elfogadott alábbi ítéletet hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (66019/01   sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló   egyezmény (az “Egyezmény”) 34. cikke alapján az 1984-ben alapított,   Budapesten működő magyar művészeti galéria, a Zichy Galéria (a   “kérelmező”) 2000. október 24-én terjesztett a Bíróság elé.   2. A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, Höltzl Lipót, az   Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára képviselte.   3. 2002. december 17-én a Bíróság arról határozott, hogy az eljárás   elhúzódásával kapcsolatos panaszt közli a Kormánnyal. Az Egyezmény 29.   cikke 3. bekezdését alkalmazva úgy határozott, hogy a kérelem   elfogadhatóságáról és érdeméről együttesen dönt.   A TÉNYEK   4. 1984. októberében 11 művész megalapította a “Zichy Mihály”   Művészeti Galériát. A Művészeti Alap – a 83/1982. (XII.29.) MT   rendelettel összhangban – 1984 decemberében jóváhagyta a galéria mint   “művészeti alkotóközösség” megalapítását.   5. 1989-ben az Országgyűlés elfogadta az egyesülési jogról szóló   törvényt, amely az egyesületek nyilvántartásba vételét írta elő.   ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   6. A Kormányrendelet módosítása folytán 1992. október 1-én a   kérelmező felügyelete átkerült   a Művelődési és Közoktatási   Minisztériumhoz.   7. 1993. április 29-én az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek   nyilvánította az MT rendelet vonatkozó részét, és megsemmisítette.   Következésképpen a kérelmezőre is az egyesülési törvényben előírt   bejegyzési szabályok váltak alkalmazandóvá.   8. 1995. június 29-én a kérelmező a Fővárosi Bíróságtól jogi   személyiségének elismerését kérte. A kérelmező nem terjesztett elő   bejegyzés iránti kérelmet arra hivatkozva, hogy azt a Minisztériumnak kell   megtennie.   9. 1996. április 23-án a Fővárosi Bíróság elutasította a kérelmező   kérelmét. A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a kérelmező – akinek   jogi személyisége az Alkotmánybíróság határozata következtében megszűnt   – beadványa nem felel meg az egyesülési törvényben foglalt anyagi jogi és   eljárásjogi követelményeknek. 1996. október 14-én a Legfelsőbb Bíróság   mint másodfokú bíróság a Fővárosi Bíróság döntését helybenhagyta.   10. 1997. október 14-én a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárás   keretében hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és a Fővárosi   Bíróságot új eljárásra utasította. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy   a kérelmező jogi személyisége nem szűnt meg az Alkotmánybíróság   határozata következtében.   11. A megismételt eljárásban 1998. január 14-én a Fővárosi Főügyészség   indítványozta, hogy a Fővárosi Bíróság az alapszabály egyesülési   törvénynek megfelelő módosítására hívja fel a kérelmezőt. 1999. február   23-án a Fővárosi Bíróság elrendelte a kérelmező nyilvántartásba vételét.   12. 2000. március 8-án a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az   első fokú végzést hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot új   eljárásra utasította.   13. 2000. április 12-én a Fővárosi Bíróság hiánypótlásra hívta fel a   kérelmezőt. A kérelmező nem tett eleget a felhívásnak.   14. 2000. július 10-én a Fővárosi Bíróság a bejegyzési kérelmet   elutasította. 2000. július 31-én a kérelmező fellebbezett.   15. 2001. április 10-én a Legfelsőbb Bíróság másodfokú bíróságként az   első fokú végzést hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot új   eljárásra utasította.   16. 2002. január 28-án a Fővárosi Bíróság a kérelmező egyesületet   nyilvántartásba vette.   ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A JOG   I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS   MEGSÉRTÉSE   17. A kérelmező panaszolta, hogy a per hossza összeegyeztethetetlen az   Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében foglalt “ésszerű idő”   követelményével. A 6. cikk 1. bekezdésének releváns része kimondja:   “Mindenkinek joga van arra, hogy...bíróság ...ésszerű időn belül... hozzon   határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”   18. A Kormány vitatta a panaszt.   19. A figyelembe veendő időszak 1995. június 29-én kezdődött és 2002.   január 28-án ért véget. Ilyen módon három bírósági szinten hat évig és hét   hónapig folyt.   A. Elfogadhatóság   20. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan   megalapozatlan az Egyezmény 35. cikkének 3. bekezdése szerinti   értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem   elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.   B. Érdem   21. A Bíróság emlékeztet arra, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát   az eset egyedi körülményeinek fényében, a Bíróság esetjogában   meghatározott kritériumok figyelembe vételével kell megítélni, különös   tekintettel az eset bonyolultságára, a kérelmező és a releváns hatóságok   magatartására és arra, hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára (ld.   Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).   22. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. cikke 1.   bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló   kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).   23. Az előterjesztett anyagokat megvizsgálva a Bíróság megállapítja,   hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy érvet, amely arra bírná   a Bíróságot, hogy a jelen ügyben eltérő következtetésre jusson. A kérdéssel   kapcsolatos esetjogra tekintettel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben   az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű idő”   követelményének.   Ennek megfelelően a 6. cikk 1. bekezdését megsértették.   ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   II. AZ EGYEZMÉNY 11. CIKKÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE   24. A kérelmező előterjeszti, hogy a nemzeti hatóságok megsértették az   Egyezmény 11. cikke alapján számára biztosított jogot az egyesülés   szabadságához. A 11. cikk releváns része kimondja:   “1. Mindenkinek joga van ...a másokkal való egyesülés szabadságához , ...   2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak   lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy   közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az   erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek ...”   Elfogadhatóság   25. Amennyiben a kérelmező panasza úgy értelmezhető, mint ami a   bejegyzéssel kapcsolatos késedelmet érinti, akkor a Bíróság szerint a panasz   lényegében ugyanazokra a tényekre vonatkozik, amelyeken a 6. cikk 1.   bekezdése alapján előterjesztett panasz alapul. Ezért annak elkerülése   érdekében, hogy ugyanazok az elemek kétszeresen kerüljenek értékelésre, a   Bíróság ezen aspektusnak csak a 6. cikk 1. bekezdése alapján történő   vizsgálatát tartja indokoltnak.   26. Amennyiben a panasz az eljárás eredményével kapcsolatos, akkor a   Bíróság észrevételezi, hogy a kérelmező egyesületet 2002. január 28-án   végül is bejegyezték. Ezért az Egyezmény 34. cikke szerinti értelemben már   nem tekinthető jogsértés áldozatának a 11. cikk vonatkozásában. Ebből   következően a kérelemnek ez a része nyilvánvalóan megalapozatlan az   Egyezmény 35. cikke 3. bekezdése szerinti értelemben, ezért az Egyezmény   35. cikkének 4. bekezdése alapján el kell utasítani.   ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA   27. Az Egyezmény 41. cikke kimondja:   “Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését   állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz   lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”   A. Károk   28. A kérelmező 30 000 000 forint összegű1 nem vagyoni kártérítést kért.   29. A Kormány túlzottnak találta a kérelmező igényét.   30. Méltányossági alapon a Bíróság 1 850 eurót (EUR) ítél meg ilyen   címen.   B. Költségek és kiadások   31. A kérelmező ilyen címen nem terjesztett elő igényt.   C. Késedelmi kamat   32. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az   Európai Központi Bank marginális hitelkamatán kell alapulnia, s ahhoz   további három százalékpontot kell hozzáadni.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Az eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatónak, a   kérelem többi részét pedig elfogadhatatlannak nyilvánítja;   2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését   megsértették;   3. Megállapítja:   (a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három   hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése   szerint véglegessé válik,   a kérelmező nem vagyoni kárának   megtérítéseként 1 850 eurót (egyezernyolcszázötven euró) és az ezen   összeget terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti   valutájában, a kifizetéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;   Kb. 120 000 euró.   ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   (b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés   időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank   marginális kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot   kell fizetni a fenti összegek után;   4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további követeléseit   egyhangúlag elutasítja.   Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2005. április 5-én a   Bíróság eljárási szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.   S. DOLLÉ   hivatalvezető   J.-P. COSTA   elnök

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 14.07.2026. · Źródło