7060/05

WyrokETPCz2008-10-07ECLI:CE:ECHR:2008:1007JUD000706005

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego rozwodu i podziału majątku naruszyła prawo skarżącej do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie cywilne, trwające ponad 15 lat (z czego ponad 12 lat podlegało jurysdykcji Trybunału), było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu "rozsądnego terminu" z art. 6 ust. 1 Konwencji. Trybunał zastosował standardowe kryteria oceny rozsądnego terminu (złożoność sprawy, zachowanie stron i władz, znaczenie sprawy dla skarżącego) i stwierdził, że Rząd Węgier nie przedstawił przekonujących argumentów uzasadniających tak długi czas trwania postępowania.
Stan faktyczny
Skarżąca, Márta Sipos, wszczęła postępowanie rozwodowe i o podział majątku wspólnego w maju 1989 roku. Sprawa toczyła się przez trzy instancje sądowe, w tym kilkukrotnie była zwracana do ponownego rozpoznania. Ostateczne rozstrzygnięcie Sądu Najwyższego zapadło w listopadzie 2004 roku, co oznacza, że całe postępowanie trwało ponad 15 lat.
Rozstrzygnięcie
1. Uznaje skargę za dopuszczalną. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza na rzecz skarżącej kwotę 9600 euro tytułem szkody niemajątkowej, powiększoną o wszelkie należne podatki, płatną w walucie krajowej państwa pozwanego po kursie wymiany obowiązującym w dniu płatności, wraz z odsetkami za zwłokę. 4. Oddala pozostałą część roszczeń skarżącej dotyczących słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� SIPOS kontra MAGYARORSZ�G �GY (7060/05. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2008. okt�ber 7. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. SIPOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Sipos kontra Magyarorsz�g �gyben, az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, Iil Karaka b�r�k, �s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes 2008. szeptember 16-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (7060/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Sipos M�rta (,,a k�relmez") 2005. febru�r 11-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezt Snyozik �., Debrecenben praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2008. janu�r 9-�n a M�sodik Kamara Eln�ke �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Tov�bb� arr�l is hat�rozott, hogy a k�relem �rdeme �s elfogadhat�s�ga egy�ttesen ker�l megvizsg�l�sra (29. Cikk 3. bek.). A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1957-ben sz�letett �s Hajd�s�msonban �l. 5. 1989. m�jus 2-�n a k�relmez h�zass�gi bont�pert ind�tott. A k�relmez a h�zass�gi k�z�s vagyon megoszt�s�t is k�rte. 6. A Debreceni V�rosi B�r�s�g r�szhat�rozatban felbontotta a h�zass�got, majd t�bb t�rgyal�st �s t�bb szakv�lem�ny beszerz�s�t k�veten 1994. november 9-�n hat�rozott a vagyonmegoszt�sr�l. 1996. j�nius 20-�n a Hajd�-Bihar Megyei B�r�s�g megv�ltoztatta az �t�letet. 1997. j�nius 24-�n a Legfelsbb B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte ezt a hat�rozatot, s a m�sodfok� b�r�s�got �j elj�r�s lefolytat�s�ra utas�totta. SIPOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 7. A megism�telt m�sodfok� elj�r�sban a V�rosi B�r�s�g t�rgyal�st tartott �s hat�lyon k�v�l helyezte a V�rosi B�r�s�g 2000. okt�ber 27-i hat�rozat�t. 8. A megism�telt elsfok� elj�r�sban a V�rosi B�r�s�g 2001. j�nius 5-�n �j hat�rozatot hozott a vagyonmegoszt�sr�l. A hat�rozatot a Megyei B�r�s�g 2001. november 23-�n megv�ltoztatta. 9. A Legfelsbb B�r�s�g h�rom b�r�b�l �ll� fel�lvizsg�lati tan�csa 2004. november 10-�n �rdemben vizsg�lta az alperes �ltal beny�jtott fel�lvizsg�lati k�relmet. A b�r�s�g meg�llap�totta, hogy a bizony�t�s mindenre kiterjed �s hib�tlan volt, s hogy a k�relmez k�relme nem t�rt fel jogszab�lys�rt�st. Ez�rt a b�r�s�g helyben hagyta a Megyei B�r�s�g �t�let�t. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 10. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s �sszertlen�l hossz� ideig tartott. A k�relmez az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�re �s a 13. Cikkre t�maszkodott. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmet csak az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�nek szempontj�b�l kell megvizsg�lni. A 6. Cikk 1. bekezd�se kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 11. A Korm�ny vitatta a panaszt. 12. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni panasz jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba l�pett. Az az�ta eltelt id �sszer volt�nak meg�t�l�s�hez azonban figyelembe kell venni az elj�r�s azon idpontbeli �llapot�t is. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy 1992 november�ben az elj�r�s m�r h�rom �s f�l �ve folyamatban volt. A sz�ban forg� idszak 2004. november 10-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten t�bb mint tizenk�t �vig tartott. A. Elfogadhat�s�g 13. A Korm�ny elterjesztette, hogy a k�relmez fel�lvizsg�lati k�relme az adott k�r�lm�nyek k�z�tt nem mins�lt hat�kony jogorvoslatnak, s hogy SIPOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET ez�rt a hath�napos hat�ridt a Megyei B�r�s�g 2001 �vi hat�rozat�t�l kell sz�m�tani. A Korm�ny v�lem�nye szerint a k�relem ilyen m�don idn t�l ker�lt beny�jt�sra. 14. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a Legfelsbb B�r�s�g illet�kes tan�csa �rdemben vizsg�lta a k�relmez k�relm�t, �s helyben hagyta a Megyei B�r�s�g �t�let�t, meg�llap�tva, hogy az �gyben nem t�rt�nt jogszab�lys�rt�s. Mindezek alapj�n nem lelhet fel olyan elem, amely megk�rdjelezn� e jogorvoslat hat�kony volt�t az adott k�r�lm�nyek k�z�tt. Ebbl k�vetkezen a Korm�ny kifog�sa nem tarthat� fenn. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an alaptalan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt a k�relmet elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 15. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 16. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 17. A beny�jtott dokumentumokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 18. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok SIPOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 19. A k�relmez 8 milli� forint1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 20. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 21. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve a B�r�s�g 9600 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 22. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. C. K�sedelmi kamat 23. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 9600 (kilencezer hatsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 34700 eur� SIPOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. okt�ber 7-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes Fran�oise Tulkens Eln�k

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło