9269/08
WyrokETPCz2010-03-30ECLI:CE:ECHR:2010:0330JUD000926908
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego rozwodu i podziału majątku wspólnego naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał stwierdził, że postępowanie cywilne, które trwało prawie dziewięć lat i cztery miesiące na trzech instancjach, było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji. Trybunał podkreślił, że Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby tak długi czas trwania postępowania. W odniesieniu do zarzutów dotyczących oceny dowodów i wyników postępowania krajowego, Trybunał przypomniał, że jego rolą nie jest rozpatrywanie błędów faktycznych czy prawnych popełnionych przez władze krajowe, chyba że naruszają one prawa chronione Konwencją, a w tej sprawie nie stwierdzono arbitralności.Stan faktyczny
Skarżąca, Belényesi Irén, w 1993 roku wszczęła postępowanie rozwodowe przed sądem węgierskim. Po orzeczeniu rozwodu w 1995 roku, kontynuowano postępowanie dotyczące podziału majątku wspólnego. W 1999 roku sąd pierwszej instancji orzekł w sprawie majątku, co zostało zmienione przez sąd apelacyjny w 2000 roku. Ostateczne orzeczenie Sądu Najwyższego, utrzymujące w mocy decyzję sądu apelacyjnego, zostało doręczone skarżącej w czerwcu 2002 roku. Całe postępowanie trwało niemal dziewięć lat i cztery miesiące.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznał skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałą część skargi za niedopuszczalną. 2. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądził od Węgier na rzecz skarżącej 4800 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 1600 EUR tytułem kosztów i wydatków, powiększone o wszelkie należne podatki, płatne w ciągu trzech miesięcy. 4. Oddalił pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
BEL�NYESI kontra MAGYARORSZ�G �GY (9269/08. sz. k�relem)
�T�LET STRASBOURG 2010. m�rcius 30. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
BEL�NYESI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Bel�nyesi kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria,, b�r�k �s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes 2010. m�rcius 9-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (9269/08. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Bel�nyesi Ir�n (,,a k�relmez") 2002. december 10-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A k�relmezt Barbalics I., Nagyat�don praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2008. m�jus 19-�n a M�sodik Szekci� Eln�ke �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Arr�l is d�nt�s sz�letett, hogy a k�relem �rdeme �s elfogadhat�s�ga egy�ttesen ker�l elb�r�l�sra (29. cikk 3. bekezd�s).
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
4. A k�relmez 1949-ben sz�letett �s Budapesten �l. 5. 1993. m�rcius 1-j�n a k�relmez h�zass�gi bont�pert ind�tott a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g eltt. 6. 1995. janu�r 6-�n a b�r�s�g felbontotta a h�zass�got, �s a p�r kiskor� gyermek�t az alperesn�l helyezte el. A Ker�leti B�r�s�g szab�lyozta a
BEL�NYESI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
gyermektart�st �s a lak�shaszn�latot. 1995. augusztus 25-�n a Fv�rosi B�r�s�g helyben hagyta az elsfok� hat�rozatot.
7. Az ezt k�vet, h�zass�gi k�z�s vagyonnal kapcsolatos elj�r�sban 1999. febru�r 2-�n a b�r�s�g a k�z�sen haszn�lt lak�s �s egy h�tv�gi h�z tulajdonjog�t a k�relmeznek �t�lte, boltjukat pedig volt f�rje birtok�ba adta. A b�r�s�g a k�relmezt az egyes vagyont�rgyak tekintet�ben az �rt�kk�l�nb�zet megfizet�s�re is k�telezte.
8. Fellebbez�s nyom�n 2000. m�rcius 25-�n a Fv�rosi B�r�s�g megv�ltoztatta az elsfok� hat�rozatot. A k�relmez fel�lvizsg�lati k�relmet terjesztett a Legfelsbb B�r�s�g el�. 2002. �prilis 3-�n a Legfelsbb B�r�s�g helyben hagyta a Fv�rosi B�r�s�g hat�rozat�t, meg�llap�tva, hogy az a jogszab�lyokkal �sszhangban �llt. A hat�rozatot 2002. j�nius 19-�n k�zbes�tett�k a k�relmez sz�m�ra.
A JOG
9. A k�relmez azt panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A Korm�ny vitatta a panaszt.
10. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a figyelembe veend idszak 1993. m�rcius 1-j�n kezdd�tt �s 2002. j�nius 19-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten csaknem kilenc �vig �s n�gy h�napig tartott. Az elj�r�s ezen hossz�ra figyelemmel a k�relmet elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
11. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjog�ra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
12. A k�relmez az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�se �s az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. cikke alapj�n a b�r�s�gok hat�rozatait is panaszolta. Amennyiben a k�relmez panasza �gy �rthet, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�vel �s az elj�r�s eredm�ny�vel kapcsolatos, �gy a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- �s jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, hogyha, �s
BEL�NYESI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
amennyiben e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �ll�t fel a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain [GC], no. 30544/96, � 28, ECHR 1999-I).
13. A jelen �gyben � amely k�t mag�nszem�ly polg�ri jogi jogvit�j�t �rintett, �s amely mentes volt a tulajdont�l val� �llam �ltali megfoszt�s b�rmilyen jel�tl � a B�r�s�g �gy v�li: a k�relmez beadv�nyai az �nk�nyess�g semmilyen elem�t sem t�rt�k fel, k�vetkez�sk�ppen a 6. cikk 1. bekezd�se, valamint az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. cikke alapj�n a k�relmez sz�m�ra biztos�tott jogok tekintet�ben semmilyen jogs�rt�s nem ker�lt bemutat�sra. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an alaptalan az Egyezm�ny 35. cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
14. Az Egyezm�ny 41. cikk�re hivatkozva a k�relmez 21 000 eur� vagyoni, �s 10 000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g ugyanakkor �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon a B�r�s�g 4800 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men.
15. A k�relmez tov�bbi 5894 eur�t k�vetelt a hazai b�r�s�gok, valamint a B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. Ez ut�bbi t�telt illeten az �sszeg mag�ban foglalja a k�relmez �gyv�dje �ltal kisz�ml�zott �gyv�di munkad�jat, nevezetesen a munka�ra kimutat�s szerinti 16 �ra 100 eur�s �rad�jjal sz�m�tott d�j�t. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak annyiban jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, amennyiben bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben, a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel, a B�r�s�g 1600 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek az �sszes felmer�lt k�lts�g megt�r�t�s�re.
16. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
BEL�NYESI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra (i) nem vagyoni k�r tekintet�ben 4800 (n�gyezer-nyolcsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t, (ii) k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 1600 (ezerhatsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie nemzeti valut�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n.
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2010. m�rcius 30-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes
Fran�oise Tulkens Eln�k
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 14.07.2026. · Źródło