9286/04
WyrokETPCz2008-07-22ECLI:CE:ECHR:2008:0722JUD000928604
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania sądowego o odszkodowanie za szkodę wyrządzoną w ramach wykonywania władzy publicznej naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że okres postępowania, po odjęciu okresu bezczynności skarżącego, wynosił około pięciu lat i dwóch miesięcy na jednej instancji, co jest nadmierne. Kluczowe dla rozstrzygnięcia było stwierdzenie, że zawieszenie postępowania na prawie trzy lata, w oczekiwaniu na zakończenie postępowania upadłościowego, było nieuzasadnione. Trybunał argumentował, że sprawa o odszkodowanie dotyczyła zarzucanej szkody wyrządzonej przez sąd, która miała miejsce przed postępowaniem upadłościowym i była od niego prawnie niezależna, co oznaczało, że zakończenie upadłości nie było warunkiem koniecznym do rozstrzygnięcia o odpowiedzialności sądu.Stan faktyczny
Skarżący, János Sterbek, w 1992 r. wszczął postępowanie o odszkodowanie przeciwko swojemu byłemu pracodawcy. Po wygraniu sprawy w 1995 r., wszczęto postępowanie egzekucyjne, które zostało przeniesione do postępowania upadłościowego przeciwko pracodawcy. W 1997 r. skarżący wniósł pozew przeciwko sądowi o odszkodowanie za szkodę wyrządzoną w ramach wykonywania władzy publicznej, zarzucając niewłaściwe i nieterminowe prowadzenie postępowania egzekucyjnego. Postępowanie to zostało zawieszone w 1999 r. do czasu zakończenia postępowania upadłościowego, które zakończyło się w 2002 r. bez możliwości odzyskania należności. Skarżący wznowił postępowanie w 2004 r., a sąd krajowy oddalił jego roszczenie w 2005 r., bez wniesienia apelacji przez skarżącego.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznał skargę dotyczącą przewlekłości postępowania za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. 2. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Orzekł, że państwo pozwane ma zapłacić skarżącemu 4000 euro z tytułu szkody niemajątkowej, powiększone o wszelkie należne podatki, w ciągu trzech miesięcy od daty uprawomocnienia się wyroku. 4. Oddalił pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
STERBEK kontra MAGYARORSZ�G �GY (9286/04. sz. k�relem)
�T�LET STRASBOURG 2008. j�lius 22. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
STERBEK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Sterbek kontra Magyarorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, Iil Karaka, b�r�k, �s Sally Doll�, Hivatalvezet,
2008. j�lius 1-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (9286/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Sterbek J�nos (a "k�relmez") 2004. janu�r 20-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") K�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2006. okt�ber 12-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
4. A k�relmez 1950-ben sz�letett �s T�borfalv�n, Magyarorsz�gon �l. 5. 1992-ben a k�relmez k�rt�r�t�si pert ind�tott kor�bbi munk�ltat�ja ellen. 1995. �prilis 12-�n a Fv�rosi B�r�s�g helyt adott a keresetnek. 1995. j�lius 18-�n megindult a v�grehajt�si elj�r�s. Mivel 1995. december 14-�n felsz�mol�si elj�r�s indult az alperes ellen, a k�relmez k�vetel�sei 1996 �prilis�ban ebbe az elj�r�sba ker�ltek �t. 6. 1997. okt�ber 13-�n a k�relmez �llamigazgat�si jogk�rben okozott k�r megt�r�t�se ir�nti pert ind�tott a Fv�rosi B�r�s�g ellen, azon k�r miatt
STERBEK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
k�vetelve k�rt�r�t�st, amelyet az alperes b�r�s�g �ll�t�lagosan azzal okozott, hogy nem folytatta le megfelel m�don �s kell idben a v�grehajt�si elj�r�st a k�relmez sz�m�ra meg�t�lt �sszegre (ld. fenti 5. bekezd�s). 1998. m�rcius 3-�n a Pest Megyei B�r�s�got jel�lt�k ki az �gy elb�r�l�s�ra.
7. K�t t�rgyal�st k�veten 1999. �prilis 27-�n ezt az elj�r�st a felsz�mol�si elj�r�s befejez�s�ig felf�ggesztett�k.
8. A felsz�mol�si elj�r�s 2002. m�rcius 11-�n fejezd�tt be. A k�relmeznek j�r� �sszeget vagyon hi�ny�ban nem lehetett behajtani.
9. A k�relmez csak 2004. j�nius 10-�n k�rte az �llamigazgat�si jogk�rben okozott k�r megt�r�t�se ir�nti per folytat�s�t; az�rt nem tudta kor�bban k�rni az elj�r�s folytat�s�t, mert s�lyos munkahelyi balesetet szenvedett.
10. A Pest Megyei B�r�s�g 2004. november 22-�n t�rgyal�st tartott �s 2005. m�rcius 9-�n elutas�totta a k�relmez kereset�t. A k�relmez nem ny�jtott be fellebbez�st.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
11. A k�relmez panaszolta, hogy az �llamigazgat�si jogk�rben okozott k�r megt�r�t�se ir�nti per hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
12. A Korm�ny vitatta a panaszt. 19. A figyelembe veend idszak 1997. okt�ber 13-�n kezdd�tt �s 2005. m�rcius 9-�n z�rult le. Ilyen m�don csaknem h�t �vig �s �t h�napig tartott. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�relmez csak k�t �v �s h�rom h�nap eltelt�vel (ld. fenti 8-9. bekezd�s) k�rte a felf�ggesztett elj�r�s folytat�s�t; a B�r�s�g v�lem�nye szerint ez a k�sedelem � m�g ha a k�relmez betegs�ge magyar�zatul is szolg�l r� � nem r�hat� az �llam terh�re, ez�rt annak tartam�t le kell vonni a teljes hosszb�l. Ilyen m�don a relev�ns idszak egy b�r�s�gi szinten megk�zel�tleg �t �v �s k�t h�nap.
A. Elfogadhat�s�g
STERBEK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
14. A Korm�ny elterjesztette, hogy a panaszt a hazai jogorvoslatok kimer�t�s�nek elmulaszt�sa miatt elfogadhatatlann� kell nyilv�n�tani, mivel a k�relmez nem fellebbezett a 2005. m�rcius 9-i hat�rozat ellen.
15. A B�r�s�g megism�tli, hogy polg�ri elj�r�s hossza tekintet�ben valamely jogorvoslat �ltal�ban csak akkor tekinthet hat�konynak, hogyha k�zvetlen �s gyors v�delemben r�szes�ti a 6. Cikk 1. bekezd�se alapj�n biztos�tott jogokat (v.�., mutatis mutandis, Erds v. Hungary (dec.), no. 38937/97, 2001. m�jus 3.), nevezetesen felgyors�tja az elj�r�st. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy az elsfok� b�r�s�g �t�lete elleni �rdemi fellebbez�s nem volt alkalmas az elj�r�s felgyors�t�s�ra, ilyen m�don nem volt kihat�ssal az �gy elh�z�d�s�ra. Ebbl k�vetkezen a k�relmez panasza nem utas�that� el a hazai jogorvoslatok kimer�t�s�nek hi�nya miatt.
16. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. A B�r�s�g azt is megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
17. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
18. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
19. A beny�jtott dokumentumokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A B�r�s�g k�l�n�sen azt �szrev�telezi, hogy az elj�r�st a felsz�mol�si elj�r�s jogers lez�r�s�ig csaknem h�rom �vre felf�ggesztett�k (ld. fenti 7-8. bekezd�s), amely jelents inakt�v idszakot eredm�nyezett. A B�r�s�g szerint ez az int�zked�s nem volt teljes m�rt�kben �sszer, mivel a panaszolt elj�r�s olyan �llamigazgat�si felelss�gi k�rd�st �rintett, amely a felsz�mol�si elj�r�sn�l j�val kor�bbi, a felsz�mol�st�l jogilag f�ggetlen, �ll�t�lagosan a b�r�s�g �ltal elk�vetett k�rokoz�ssal volt kapcsolatos. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a B�r�s�g nincs meggyzdve arr�l, hogy a jogs�rt�s alperes b�r�s�g �ltali elk�vet�s�nek vagy el nem k�vet�s�nek meg�llap�t�s�hoz a felsz�mol�s az elj�r�s felf�ggeszt�s�t sz�ks�gess� t�v felf�ggeszt felt�tel volt.
STERBEK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
20. Az Egyezm�ny valamely konkr�t rendelkez�s�re hivatkoz�s n�lk�l a k�relmez a felsz�mol�si elj�r�s hossz�t, tov�bb� mindk�t elj�r�s kimenetel�t is panaszolta.
21. A felsz�mol�si elj�r�s hossz�t �s kimenetel�t illeten a B�r�s�g �szrev�telezi, hogy az elj�r�s 2002. m�rcius 11-�n z�rult le, a k�relem azonban csak 2004. janu�r 20-�n, vagyis hat h�napon t�l ker�lt beny�jt�sra. Tov�bb�, az �llamigazgat�si jogk�rben okozott k�r megt�r�t�se ir�nti per kimenetel�t illeten a B�r�s�g megjegyzi, hogy a k�relmez elmulasztotta a hazai jogorvoslatok kimer�t�s�t, mivel nem fellebbezett a 2005. m�rcius 9-i �t�let ellen. Ebbl k�vetkezen ezeket a panaszokat az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
22. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
23. A k�relmez 5,5 milli� forint1 nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 24. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 25. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon a B�r�s�g 4000 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra ilyen c�men.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
26. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt.
C. K�sedelmi kamat
1 21634 eur�
STERBEK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
27. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 4000 (n�gyezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. j�lius 22-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Fran�oise Tulkens Eln�k
Sally Doll� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło